8 talált cikk az önkormányzat , számla , letét , GYED , szállítás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk birtokában van egy terület, amelynek földhivatali besorolása kivett mocsár. Helyi építési szabályzatunk zöldterületként, illetve ártérként jelöli, mert ezt a területet nagyobb árvíz esetén elönti a Duna. A területen természetben egy felhagyott agyagbánya helyén kialakult tó is elhelyezkedik, önkormányzatunk ezt szeretné rekultiválni, hogy ne töltődjön fel, iszaposodjon el, hanem pihenésre alkalmas közterület legyen.
A rekultivációhoz kapcsolódó tanulmányterv, iszapmintavétel, esetleges forráskereső fúrás, iszapkotrás számlái miként számolhatók el? Vehető-e a rekultiváció egy beruházásnak, vagy szellemi szolgáltatásként, illetve üzemeltetési-fenntartási kiadásként (karbantartás) számoljuk el az egyes számlák értékét?

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?

Kérdés: A Vgtv. 44/C. §-ának (1) bekezdése alapján városunk önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást szervez és tart fenn.
Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, melyben az önkormányzat megrendeli, a közszolgáltató pedig elvállalja az önkormányzat közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ingatlantulajdonostól történő begyűjtésének, elszállításának és elhelyezésének közszolgáltatási feladatait. A Vgtv. 44/D. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ingatlan tulajdonosának a közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetnie. A közszolgáltatási díj meghatározása a Vgtv. 44/D. §-ának (2) bekezdése alapján történik. A díj mértékéről az önkormányzat rendeletet alkot. A közszolgáltatás ellátására az állam költségvetési támogatást ad az önkormányzatnak a Költségvetési tv. 2. mellékletének I. 2. pontjában részletezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítására. A támogatás a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége után illeti meg az önkormányzatot. A támogatás a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. Az önkormányzati rendeletben az önkormányzat a költségvetési támogatás figyelembevételével, annak összegével csökkentve állapítja meg a közszolgáltatási díjat. A közszolgáltató ezt az állami támogatással csökkentett összeget számlázza a szolgáltatást igénybe vevő lakosság felé. A tényleges díj és a lakosság által megfizetett, támogatással csökkentett összeg különbözetét az önkormányzat megfizeti (átadja) a közszolgáltatónak. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az így megtérített különbözet az Áfa-tv. hatályán kívül eső támogatásként, vagy az Áfa-tv. 65. §-a alapján a szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásoló adóköteles szolgáltatásként kezelendő-e?

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?

Kérdés: A 2014. évi jogszabályi előírásokat figyelembe véve önkormányzat vagy polgármesteri hivatal adhat-e kölcsönt egy egyesületnek vagy egyéb civilszervezetnek? A kölcsön célja: pályázaton elnyert támogatásból megvalósuló beruházás előfinanszírozása, illetve önrész biztosítása. A kölcsönre kötelező-e kamatot felszámítania az önkormányzatnak?

Kérdés: Települési önkormányzat közgyűlése határozattal elfogadta, hogy a GYED-en, GYES-en lévő szülők ún. "kedvezményes kisgyermekek bérletre" jogosultak a helyi tömegközlekedési eszközökön, ami azt jelenti, hogy a felnőttbérlet árának kb. feléért vásárolhatnak közlekedési bérletet. A közlekedési közszolgáltatók ebből származó bevételkiesését – elszámolás alapján – az önkormányzat megtéríti részükre. Kérdésem, hogy milyen szakfeladaton és kiadási főkönyvi számlán számolandó el a közszolgáltatónak fizetett összeg?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?