Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő számlázási kérdések

Kérdés:

1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?

Részlet a válaszából: […] 1. Az Európai Unión belüli tagállamokra vonatkozóan a Héa-irányelv meghatároz kötelezően alkalmazandó és a nemzeti jogba beépítendő szabályokat. A számlák adattartalmát illetően lehetnek, illetve vannak nemzeti jogszabályokban előírt sajátosságok, de azok nem ütközhetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Előleg kezelése adómérték-változás esetén

Kérdés: Költségvetési szerv adóalanyként terméket értékesít. 2009. július 1-je előtt a vevő előleget fizetett, amelyről 20%-os adómértékkel számlát állítottunk ki. A termékértékesítés Áfa-tv. szerinti teljesítése 2009. július 1-je után történt. Mivel a teljesítés időpontjában a 25%-os adókulcsot kell alkalmazni, véleményünk szerint az előlegszámlát sztornírozni kell, és a teljes összegre kell kiállítani 25%-os adómértékkel a számlát.
Részlet a válaszából: […] Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvényekmódosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény 56. §-a értelmében, az Áfa-tv. etörvénnyel megállapított rendelkezéseit – az 57. és 58. §-ban foglalteltérésekkel – azokban az esetekben kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

2006. évre áthúzódó ügyletek számlázási szabályairól

Kérdés: Cégünknek vannak olyan áthúzódó ügyletei, amelyek során 2005-ben előleget vettünk át, de a tényleges teljesítés csak 2006-ban történik majd meg (volt, amikor bruttó árakat határoztunk meg, de egyes szerződéseinkben nettó + áfa összegben állapodtunk meg). Van-e különbség a végelszámolásban a maradék összeg meghatározásánál, és azt hogyan kellene helyesen számlázni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 28. § (1)bekezdését módosította – az általános áfakulcsot 25 százalékról 20 százalékracsökkentette – a 2005. évi XCVII. törvény (áfamódosító tv.) 1. §-a azzal, hogy- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.