Juttatás utólagos számfejtése, bevallása és könyvelése

Kérdés: Önkormányzat intézményeként működő szervezet vagyunk. 2019-ben cafeteriautalás történt a dolgozók részére igazgatói rendelkezés alapján, azonban a bérszámfejtő néhány tételt nem rögzített a KIRA rendszerben. Sajnos 2020-ban sem kerültek számfejtésre a kimaradt tételek, így a kifizetett összegek járulékai nem kerültek a megfelelő helyre. A könyvelés milyen módon tudja a kifizetetlen járulékokat megjeleníteni a beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1-2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését az Ávr. 62/E. §-ának (1) bekezdése szerint megküldött könyvelési értesítők alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vevő kiegyenlítette-e az ellenértéket, vagy sem. Ha a szolgáltatásnyújtás vagy a termékértékesítés megtörtént, akkor arról számlát kell kiállítani, és ha a vevő nem egyenlíti ki az ellenértéket – a pénzforgalmi adózók kivételével -, akkor is be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető működési jellegű bevételeket, különösena) a Kincstárnál az általa vezetett fizetési számlák után felszámított díjakat, ideértve a rendelkezésre tartási díjat is,b) a visszafizetési kötelezettség mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Változás az adólevonási jog gyakorlásában 2016. január 1-jétől

Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...úgy dönt, hogy nem kíván élni az adólevonási joggal – mert például az adott adóelszámolási időszakról benyújtott bevallásban a számla hiánya miatt (az adóalany még nem kapta meg, vagy elvesztette azt) még nem tudja gyakorolni, vagy adott esetben még nem is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Elévült időszakot érintő érvénytelen számla

Kérdés: Önkormányzatunk 2008-ban kiszámlázott egy teljesítést (jogot biztosított) egy vállalkozónak. A számla értékét a vállalkozó megfizette. A felek a mai napig folyamatosan vitatták az ügyletet, majd megegyezés született arról, hogy az önkormányzat elismeri teljesítésének hiányát. A számlát szükséges érvényteleníteni. Kérdésünk, hogy az érvénytelenített számla adókövetkezményét melyik időszakban kell elszámolnunk? Ha alkalmazni kell az Áfa-tv. 153/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat [mely szerint a 153/B. § az Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre nem alkalmazható], akkor a 2008-ban megfizetett áfát "elbukják", hiszen 2008-ra önrevíziót már nem lehet benyújtani. Ha a hivatkozott szakasz (1) bekezdése alkalmazandó, akkor lehetőségük van a módosítás hatását elszámolni, függetlenül attól, hogy az elévülési időn túli számlát érvénytelenítik?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése nem alkalmazható, tekintve hogy az e bekezdésben található szabály egy szankciós adófizetési kötelezettséget ír elő a fiktív számlakibocsátás esetére, s jelen esetben – a rendelkezésre álló információk szerint – nem erről van szó.A kérdéses esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Közút értékesítésének áfája

Kérdés: Az önkormányzat 2010-ben kivett közutat (beépítetlen) értékesített egy kft. részére. Az önkormányzat értékesítései után befizette az áfát. A kft. most az önkormányzattól kéri vissza az áfa összegét, mivel szerinte ez áfamentes értékesítés. A szerződésben rögzítésre került a nettó összeg, valamint az áfa összege is. Ugyanakkor a képviselő-testület határozata egy konkrét összeget jelölt meg. Mi a helyes eljárás? Az önkormányzat önellenőrzést végezzen, sztornózza le a 2010-ben előlegként kibocsátott számlát, valamint 2011-ben fennmaradó összeg számláját (mindkettő áfás volt), és 2014-ben – szerződésmódosítást követően – áfamentesen állítson ki egy új számlát? Ebben az esetben a befizetett áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...alapján.Ha a fentiek figyelembevételével azt állapítják meg, hogy az értékesítés nem áfás, akkor a korábban kibocsátott számlák helyesbítését és nem sztornózását javasoljuk. A jelenleg hatályos előírások szerint, ha a korábban fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Önkormányzati ingatlanon végrehajtott beruházás

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!
Részlet a válaszából: […] ...adózás szabályaiszerint, az Áfa-tv. 60. §-ában meghatározott időpontnak megfelelően. Azaz vagyaz ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy az ellenértékmegtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napján, ezek közülabban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni? 2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást? 3. Technikailag hogyan történik az KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be? 4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] ...alapján) végeztetett K+F tevékenység – függetlenül attól, hogy az azév végéig még nem fejeződik be – tárgyévben (2004-ben) számlázott költségeitartoznak ide. 4. A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer számára azegyes K+F tevékenységekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.