40 cikk rendezése:
1. cikk / 40 Önkormányzati telek értékesítése
Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?
2. cikk / 40 Bér könyvelése
Kérdés: Hogyan történik az önkormányzat és a hivatal bérelszámolásának és a finanszírozásnak a könyvelése?
3. cikk / 40 A 3657. és 3662. főkönyvi számlák javítása
Kérdés: A 3657. főkönyvi számokon az intézmények esetében Tartozik oldalon, az önkormányzat esetében Követel oldalon nyilvántartott egyenlegek találhatóak, melyek az előző évek könyvelési hibáit tartalmazzák, ezeket nem tudjuk, hogyan kell helyesen javítani. Ugyanez a helyzet a 3662. főkönyvi szám Tartozik egyenlegeivel is. Kérjük, adjanak részletes útmutatást a helyes javítási szabályokra, szükséges javítási lépésekre!
4. cikk / 40 KEHOP programban megvalósított csatornaberuházás
Kérdés: Önkormányzatunk a KEHOP-2.2.2. pályázati konstrukció keretében csatornahálózatot épített ki a településen. A projekt 100%-os támogatásból valósul meg, a kifizetések szállítói finanszírozás keretében történtek. A kivitelező a szerződés megkötését követően a vállalkozói díj 50%-át megkapta előlegként, amit a támogató szervezet utalt át a vállalkozó részére. Az előleget az önkormányzat a 36512. főkönyvi számlán nyilvántartásba vette, és egy időben elszámolta támogatási bevételként. Az előleggel történő elszámolás a szerződésben foglaltak szerint az egyes részszámlákban folyamatosan történt, majd a fennmaradó előleget a végszámlában kell rendezni. A végszámlát benyújtotta a vállalkozó, amelyben elszámol a még nála lévő előleggel is. Tekintettel arra, hogy a kifizetés szállítói finanszírozás szerint történik, ezért az önkormányzat a számla pénzügyi teljesítését a támogató szervezet értesítését követően pénzforgalom nélkül könyveli a bevételi oldalon mint fejlesztési célú támogatást, a kiadási oldalon pedig a beruházási kiadást.
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?
5. cikk / 40 Felhalmozási célú önkormányzati támogatás
Kérdés: A 0921 felhalmozási célú önkormányzati támogatások főkönyvön szereplő összegek esetében is szükséges a halasztott eredményszemléletű bevételként könyvelés, valamint – azon összegek esetében, amelyek utalása korábban történik, mint a megvalósítás – a függő kötelezettségként nyilvántartásba vétel?
6. cikk / 40 Bankszámlaegyenleg
Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat év végi (2018. 12. 28.) bankszámlaegyenlege negatív lett a bank általi pénzforgalmi jutalék terhelése miatt. A negatív egyenleg 1887 Ft. A nemzetiségi önkormányzat folyószámla-hitelkerettel/likvid hitellel szerződés alapján nem rendelkezik, a bank úgynevezett technikai hitelt nyújtott. Hogyan kell majd az év végi beszámolóban szerepeltetni ezt a negatív egyenleget? Hosszú lejáratú hitelként kell kimutatni?
7. cikk / 40 Támogatás
Kérdés: TOP-pályázatokon nyertünk támogatási összeget. A pályázat keretében a projekt-menedzsment-feladatokat – az önkormányzat és egy nonprofit kft. között létrejött konzorciumi megállapodás alapján – egy nonprofit kft. látja el. A projekt költségvetésében szerepel a nonprofit kft. mint támogatást igénylő, a költségtípus munkabér és foglalkoztatást terhelő járulékok, adók. Az elnyert támogatás fenti része közvetlenül a nonprofit kft. részére van kiutalva. A támogatási szerződésben az önkormányzat van megnevezve kedvezményezettnek. Hogyan kell könyvelni a nonprofit kft. részére közvetlenül utalt összeget? Amennyiben azt az önkormányzatnál bevételként kell lekönyvelni, akkor a kiadási oldalon milyen rovatra kell könyvelni?
8. cikk / 40 Személyi finanszírozás
Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
9. cikk / 40 Raktározási tevékenységre létrehozott ipari park
Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázaton nyert egy ipari park létrehozására támogatást. Ez nettó finanszírozású amiatt, hogy az ipari park célja az, hogy – mivel bérbe nem adható – raktározási szolgáltatást fog nyújtani az önkormányzati vállalkozások részére. (Ezenkívül informatikai szolgáltatást is nyújt, de ez a kettő különálló dolog, mivel egy szerverhelyiség is kialakításra kerül benne. Tehát nem a raktározáshoz kapcsolódó logisztikai informatika lesz.)
A majdani raktározási tevékenység 27% áfával adózik, tehát az önkormányzatnak a beruházással visszaigényelhető áfája lesz. Abban az esetben, ha mi nem vesszük meg a terményt a mezőgazdasági vállalkozóktól, akkor nem is kell készletre vennünk, így saját raktározási feladat nem valósul meg. Raktározási szolgáltatás még lehet ettől, de nekünk eszközünk arra, hogy ez a termény mozgatásra kerüljön, nincs. Veszélyesnek tartanám a termény őrzésében való felelősségvállalást is (nincs kamera vagy őrszolgálat, lopás ellen nincs nagy biztonság), illetve rajtunk kívül álló ok miatt sérülhet is a termény (akár rágcsáló, akár egy beázás, rothadás stb. miatt), így az erre való felelősségvállalás is felelőtlen döntés lenne. Leginkább abban a formában lehetne biztonságosan e feladatot ellátni, hogy mindezen felelősség a tulajdonost (mezőgazdasági vállalkozót) terheli. Ebben az esetben nem minősül-e inkább mégis bérletnek az ügylet? Ha igen, akkor az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzat mentességet választott korábban, ezért a beruházás során nem lehetne visszaigényelni az áfát. Hogyan küszöbölhető ki, hogy megfeleljünk a pályázatban vállalt feltételeknek? Esetleg mindenképpen be kell vállalnunk az őrzéssel, mozgatással, állagmegóvással kapcsolatos feladatokat? Vagy a raktározási szolgáltatás ettől függetlenül is annak minősül, hogy ezeket bevállaljuk? Ha mégis bérletnek minősül, még mindig ott a szerverszolgáltatás. Lehet-e e miatt a tevékenység miatt visszaigénylő az önkormányzat? A tárgyi eszköz bérbeadása tekintetében önkormányzatunk áfás. Ha jól gondoljuk, elvileg nem kell arányosítani abban az esetben, ha az egyik áfás, a másik pedig mentes, hiszen itt a szándékról van szó, lehetetlen előre megmondani, hogy mely tevékenységből a későb-biek-ben mennyi bevétele származhat majd az önkormányzatnak.
A majdani raktározási tevékenység 27% áfával adózik, tehát az önkormányzatnak a beruházással visszaigényelhető áfája lesz. Abban az esetben, ha mi nem vesszük meg a terményt a mezőgazdasági vállalkozóktól, akkor nem is kell készletre vennünk, így saját raktározási feladat nem valósul meg. Raktározási szolgáltatás még lehet ettől, de nekünk eszközünk arra, hogy ez a termény mozgatásra kerüljön, nincs. Veszélyesnek tartanám a termény őrzésében való felelősségvállalást is (nincs kamera vagy őrszolgálat, lopás ellen nincs nagy biztonság), illetve rajtunk kívül álló ok miatt sérülhet is a termény (akár rágcsáló, akár egy beázás, rothadás stb. miatt), így az erre való felelősségvállalás is felelőtlen döntés lenne. Leginkább abban a formában lehetne biztonságosan e feladatot ellátni, hogy mindezen felelősség a tulajdonost (mezőgazdasági vállalkozót) terheli. Ebben az esetben nem minősül-e inkább mégis bérletnek az ügylet? Ha igen, akkor az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzat mentességet választott korábban, ezért a beruházás során nem lehetne visszaigényelni az áfát. Hogyan küszöbölhető ki, hogy megfeleljünk a pályázatban vállalt feltételeknek? Esetleg mindenképpen be kell vállalnunk az őrzéssel, mozgatással, állagmegóvással kapcsolatos feladatokat? Vagy a raktározási szolgáltatás ettől függetlenül is annak minősül, hogy ezeket bevállaljuk? Ha mégis bérletnek minősül, még mindig ott a szerverszolgáltatás. Lehet-e e miatt a tevékenység miatt visszaigénylő az önkormányzat? A tárgyi eszköz bérbeadása tekintetében önkormányzatunk áfás. Ha jól gondoljuk, elvileg nem kell arányosítani abban az esetben, ha az egyik áfás, a másik pedig mentes, hiszen itt a szándékról van szó, lehetetlen előre megmondani, hogy mely tevékenységből a későb-biek-ben mennyi bevétele származhat majd az önkormányzatnak.
10. cikk / 40 Kincstárjegyek és lekötött betétek év végi elszámolása
Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
