19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 Szakfeladat meghatározása
Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.
12. cikk / 19 Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)
Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
13. cikk / 19 Önkormányzati közműátadás áfája II.
Kérdés: Önkormányzatunk közművet ad át üzemeltetésre egy általa alapított kft.-nek. Az önkormányzat a kft.-től bérleti díjat szed, amelyet áfa nélkül számláz, tekintve, hogy a közmű ingatlannak minősül, és az önkormányzat az ingatlan-bérbeadás tekintetében nem jelentkezett be áfás adózásra. Helyes-e, hogy adómentes számlát állítunk ki? (Nem vagyunk alanyi mentesek.)
14. cikk / 19 Önkormányzattól bérelt iroda albérlete
Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?
15. cikk / 19 Épület-bérbeadás áfája
Kérdés: Kérem, nyújtsanak segítséget számunkra az új Áfa-tv. 86. § (2) bek. c) pontja értelmezésében! Önkormányzatunk és társaságai széles körű bérbeadási tevékenységet folytatnak, a bérbe adott épületekben különböző műszaki berendezések, pl. kazánok és egyéb berendezések vannak. Hogyan kell számlázni a bérbeadást, ha az épületet ezekkel együtt adjuk bérbe?
16. cikk / 19 Bérbe adott területen végzett beruházás áfája
Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?
17. cikk / 19 Költségek továbbszámlázása
Kérdés: Költségvetési szerv a tulajdonában lévő ingatlan egy részét ingyenesen bérbe adja. Az ingatlan használatáért bérleti díjat nem kér. Ennek ellenére a közüzemi költségeket, illetve az ingatlan fenntartásával járó egyéb költségeket a bérlőre áthárítja. A közüzemi költségeket külön mérőórával nem mérik. A közüzemi költségek, illetve a fenntartatási költségek továbbszámlázása során a számlára milyen adómértéket kell alkalmazni?
18. cikk / 19 Ivóvíz- és szennyvízközmű bérbeadása utáni áfája
Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött az ivóvíz- és szennyvízközművagyonunk üzemeltetésére más önkormányzati tulajdonú társasággal. (1978-ban épült vízműtelep, 2002-ben szennyvíztisztító telep, hálózat stb.) A közművekre a hatályos törvények szerint koncessziós szerződés köthető, vagy önkormányzati szervezetek lehetnek az üzemeltetők. 2004. 01. 1-jétől az ingatlan-bérbeadási tevékenységére áfán belül az általános szabályok szerinti adózási módra kaptunk engedélyt az APEH-tól. 2004. 01. 1. előtt épült közműberuházások üzemeltetésére bérleti szerződést kötöttünk. A szerződés tárgya ivóvíz-, szennyvízközmű, valamint szennyvíztisztító telep. (Az ivóvízközmű építése még 1978-ban volt.) A szennyvízberuházásaink során az államháztartástól kapott támogatások áfatartalmáról lemondtunk, mivel visszaigényelhető volt az áfa összege. Kérdésünk, hogy a fent leírt bérleti szerződés alapján a számlát az ivóvíz- és szennyvízközmű bérleti díjánál is áfával terhelten (25%) kell-e kiállítani, vagy csak a szennyvízközművel kapcsolatos bérleti díjra számítsuk fel az áfa összegét vagy esetleg egyikre sem?
19. cikk / 19 Ingatlan-bérbeadás bevételeinek adóvonzata
Kérdés: Intézményünk magánorvosi tevékenység végzésére szakrendelő-helyiségeket ad bérbe. A bérleti szerződésben külön van meghatározva a bérleti díj és külön az üzemeltetési költség. Külön számla készül a bérleti díjról, és külön számlázzuk mint közvetített szolgáltatásokat a fűtést, világítást, víz- és csatornadíjat, mivel ezen szolgáltatásokat intézményünk is vásárolja. A fizetendő összeg kalkuláció alapján lett meghatározva, mivel önálló mérőórával nem rendelkeznek a helyiségek. A külön számlán szereplő közüzemi díjak felveszik-e az áfamentesen számlázott helyiségbérlet áfakulcsát?