Céljellegű támogatás civil szervezetek részére

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
Részlet a válaszából: […] ...törvény alapján létrehozott, adószámmal rendelkező bejegyzett szervezet-e. Ha igen, akkor a civil szervezet nevére és címére szóló számla fogadható el.Ha nem bejegyzett szervezetről van szó, pl. idősek klubja, kézművescsoport, amely gazdasági tevékenységet nem végez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai

Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 6. §-a alapján a helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik ezen közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt, erősíti a település önfenntartó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Kerékpárral történő munkába járás támogatása

Kérdés: Költségvetési szerv a kerékpárral történő munkába járás támogatására éves költségkeret mértékéig, a felmerülő javítási és alkatrészköltségeket munkavállalóinak számla ellenében tervezi megtéríteni. Az elszámolás rendjét külön szabályzatban kívánja rögzíteni. Az így adott költségtérítés adómentes-e az azt igénybe vevő munkavállalók és a munkáltató részéről? Az elszámolást mely rovaton javasolják kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagyb) költségtérítés címén (ideértve különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Munkavállalók közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő gyermekeinek támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk támogatni kívánja a dolgozók közép- és felsőfokú képzésben részt vevő, iskoláskorú gyerekeit szeptemberben. Milyen lejelentési, fizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatásra vonatkozó adózási szabály, ha a munkáltató a nevére szóló tankönyvek, taneszközök vásárlásáról szóló számla ellenértékét téríti meg, még akkor sem, ha a támogatás egyebekben megfelel a törvényi feltételeknek. Ekkor, illetve abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Munkahelyi étkeztetés támogatása és Erzsébet-utalvány juttatása

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül – többek között – ha a juttató munkáltató a munkavállalónak a következő juttatásokat nyújtja. A munkavállaló választása szerint– munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Bérelt gépkocsihoz kapcsolódó üzemanyagkártya díja

Kérdés: Hivatalunk egy társaságtól személygépkocsit bérelt. A bérbeadó úgy kötött szerződést, hogy egy üzemanyag-értékesítőtől előzőleg kért, a személygépkocsihoz rendelt üzemanyagkártyát is a rendelkezésünkre bocsátott. Az üzemanyagkártya nélkül a bérleti szerződést nem kötötte volna meg. A szerződés szerint nem kötelességünk használni a kártyát a bérleti jogviszony alatt, ez számunkra csak egy lehetőség. Külföldön (Olaszországban) igénybe vettük a kártyát, az üzemanyagra felszámították az olasz áfát, majd a bérbeadó erre az összegre a magyar áfát is felszámította, mint közvetített ügyletre. Szerintünk ez "kettős adóztatás". A szerződés szerint a bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű üzemanyagköltségét, hanem a bérbeadó jogosult a bérbevevő részére biztosított üzemanyagkártyával lebonyolított üzemanyag-vásárlások felár nélküli továbbszámlázására. Véleményünk szerint a szerződés fentebb említett pontja alapján az alapügylet (bérleti jogviszony) ellenértéke nem tartalmazza az üzemanyagot, így a külföldi üzemanyag áthárítása nem belföldi teljesítési ügyletnek minősül.
Részlet a válaszából: […] ...meg. Tegyük fel, hogy a felek úgy állapodtakmeg, hogy az áthárított üzemanyagköltség, útdíj a bérleti díj része. Ez esetbena továbbszámlázott összeg, mint a bérbeadás ellenértéke, 25%-os adótartalommalszámlázandó a bérbevevő felé. Az, hogy az adóalap része-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.