Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...Halálozás esetén a hagyaték mint egész száll át az örökösre. Az öröklés során nemcsak a készpénz, ingó vagy ingatlan vagyon, számla- vagy egyéb követelés öröklődik, hanem passzíváik, tehát a tartozások és a kötelezettségek is.Az örökség elfogadására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Téves átutalás alapján kifizetett összeg visszakövetelése

Kérdés: Önkormányzatunk ez év elején a szociális támogatások utalásakor két egymást követő hónapban téves folyószámlaszámra utalt egy szociális jellegű kifizetést. A tévedés kiderült, a jogosult személy visszamenőlegesen megkapta a támogatást, azonban az a személy, akinek a folyószámlájára tévesen történt az utalás, a felszólító levél ellenére sem fizette vissza a jogtalanul felvett támogatást. Milyen jogszabályi lehetőség van rá, hogy a tévesen kifizetett összeget az arra nem jogosult személytől visszavegyük? Az illető bejelentett munkahellyel rendelkezik, és szociális támogatásban nem részesül.
Részlet a válaszából: […] A téves utalásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. éviIV. törvény (Ptk.) jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó rendelkezései(361-164. §) irányadóak, feltéve hogy a gazdagodó és a sérelmet szenvedett (azönkormányzat) között egyébként jogviszony nem áll fenn.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Az önkormányzat elszámolási feladata a víziközmű-társulat megszűnésekor

Kérdés: A szennyvízcsatorna-beruházást az önkormányzat a víziközmű-társulattal mint társberuházó valósítja meg. A szennyvízcsatorna-beruházáshoz az önkormányzat céltámogatást vett igénybe, ezért a lebonyolító az önkormányzat volt. A beruházás nyilvántartása (számlák fizetése) 2005. évben az önkormányzatnál történt meg. Az elkészült beruházás aktiválását 2006. évben az önkormányzat végzi el. A víziközmű-társulat az érdekeltségi hozzájárulás megelőlegezésére hitelt vett fel, amit a beruházást elszámoló önkormányzat részére átadott, mint saját erőforrást. A társulat a felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként számolta el 2005. évben, emiatt a társulat egyszerűsített éves beszámolójában a saját tőke negatívvá vált. Helyesen számolta-e el a társulat a hitel átadását, a negatív saját tőke miatt mi a teendő? Van-e az önkormányzatnak teendője a víziközmű-társulat elszámolásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási kötelezettséget az Szt-vhr. 9. mellékletének 3/b pontjatartalmazza. A szabályozás szerint "...a megszűnt társulat bankszámlájaegyenlegének összegét, valamint az átadás során még meg nem fizetettérdekeltségi hozzájárulásból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.