5 talált cikk az engedély , önkormányzat , költségvetés , felújítás , számla kifejezésre

Kérdés: Településünk külterületén ipari park létesült. Az ipari parkban működő vállalkozások egyre nagyobb kapacitással működnek. Az ipari park megközelítése az önkormányzat tulajdonában lévő közúton lehetséges. Az út a rossz állapota és keskenysége miatt nem kielégítő a vállalkozások számára. Az idei évben az önkormányzatnak nincs szabad pénzmaradványa, mely lehetővé tenné az út felújítását, miközben annak állapota jelentősen megnehezíti a vállalkozások mindennapjait. Megoldásként felmerült, hogy a vállalkozók/vállalkozások megelőlegeznék ezt a költséget. Önkormányzatunk pénzügyi helyzete stabil, a következő évben várhatóan vissza is tudja fizetni a támogatást.
Felmerülő kérdéseink:
- Kaphat-e visszatérítendő fejlesztési célú támogatást egy vállalkozástól az önkormányzat?
- Az így kapott támogatás adósságot keletkeztető ügylet?
- Kormányzati hozzájárulás szükséges?
- Amennyiben előrehozott iparűzési adó megfizetésével biztosítaná a vállalkozás az útépítés fedezetét, és az utat az önkormányzat építi meg, azt hogyan kellene elszámolni, milyen kihatással lenne az adott év adóerő-képességére, vagy melyik év adóerő-képességét befolyásolja?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérleg­adatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.

Kérdés: Támogatott beruházást kezdtünk, aminek csak az 5% saját részét kell utalni a kivitelezőnek, a többit az elszámolás után fogja megkapni. A számlát nekem mint önkormányzatnak nyújtja be a kivitelező, nettó számlát, mivel fordított áfa alá tartozik a felújítás. Az áfát be kell fizetni 15 napon belül a teljesítést követően az APEH-nak, ami eleve 25%, és bevallani. Hogy fog ez a könyvelésemben megjelenni, mikor én csak a számlát tudom felvinni a nyilvántartásokban, valamint az áfa befizetését pénzforgalmilag, de az áfa alapjából csak az 5%-ot, a beruházás saját erejét fizetem ki?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egy ügyfélszolgálati irodát bérelünk. Ezt az irodát szeretnénk felújítani saját költségünkön – külső szállítóval –, mert a bérbeadó (önkormányzat) ezt nem tudja fizetni. A felújítás értékét beszámítanák a bérleti díjba. Kérnénk állásfoglalásukat a megfelelő számviteli elszámolásról!