15 talált cikk a fenntartó , költség , étkeztetés , beszerzés , számla kifejezésre

Kérdés: 1. A kórházak átszervezése során hozott kormányzati döntések alapján 2021. december 1-jétől 2023. június 30-ig önálló gazdálkodó szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (kórház) gazdasági irányítását a megyei kórház végezte. 2023. július 1-jétől már nem a megyei kórház gazdasági irányítása alá tartozik az intézmény. Véleményem szerint 2023. 06. 30-i dátummal nem szükséges fizikai leltárfelvételt készíteni, mivel az előzőekben leírt esetben nem intézmények kiválása, szétválása történik. Jól gondoljuk, hogy nincs jogszabályi kötelezettség az évközi leltározásra?
2. Jogszabályváltozás miatt 2023. július 1-jétől, illetve 2024. január 1-jétől a védőnői szolgálat átkerül a megyei kórházhoz az önkormányzatoktól. A védőnői szolgálat több önkormányzatnál egy épületben, közös eszközök használatával működött általában háziorvosi ellátással. Az épületekben is több közösen használt rész található (közös váróterem, öltöző, konyha, mosdók), de van olyan épület, amelyben szolgálati lakás is kialakításra került a rendelőkkel együtt. Sok esetben azt látjuk, hogy nem volt olyan jellemző mutató, amely a felmerült közös költségek megosztását teljes bizonyossággal igazolná. Ha elkülönült rendelőkben is folyt a munka, a rendeléseknek helyet adó épületben nem voltak "almérők", amelyek alapján a tényleges energiaköltségek meghatározhatóak lennének. Így a védőnői szolgálat és az egyéb tevékenység során felmerült anyagok, rezsiköltségek, takarítás, veszélyes anyagok elszállítása és minden egyéb más felmerülő kiadások megosztásának valódisága megkérdőjelezhető. A védőnői szolgálatot átvevő kórház szeretné pontos mutatókkal megosztani az előbb felsorolt költségeket. Szerintünk ez a mutató lehetne a helyiségek négyzetmétere, légköbmétere és a rendelési idő. Helyesen gondoljuk a tevékenységekhez rendelt költségek megosztását?
3. Alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet egyaránt végző költségvetési intézmény azon költségeit, amelyek mind a két feladathoz kapcsolódnak, a tevékenységekből elért bevétel arányában bontja szét. Tájékoztatásuk szerint ezt egyeztették a fenntartójukkal, és a bevételarányos költségmegosztás ez alapján került bevezetésre. Helyes a bevételarányos megosztás, vagy azt célszerű felülvizsgálni, és költségekhez rendelni a megosztást?

Kérdés: A kerületi költségvetési szervek közül néhány közös épületben végzi a tevékenységét, melyhez az ingatlant ingyenes használatba kapják az önkormányzattól. A közüzemi díjaknál nem minden esetben volt megvalósítható a mérőórával való elkülönítés, illetve a felszerelt almérő alapján nem kerül külön számlázásra a fogyasztás a szolgáltató által. Ennek eredményeként az érintett intézmények nem csak a saját fogyasztásuknak megfelelő közüzemi díjat fizetik. A 2022. évig ezek a kiadások nem kerültek továbbszámlázásra, ott maradtak az intézménynél. A jelentősen megnövekedett energiaárak miatt ez a rendszer felülvizsgálatra került. A fenntartó önkormányzattal egyeztetve a 2023. évtől ezen közüzemi kiadások továbbszámlázásra kerülnek az intézmények között. Valamennyi intézmény végez áfás tevékenységet (közétkeztetés), egyéb áfás tevékenységük nincs. A közüzemi számlák esetében van olyan, ahol almérővel megállapítható a másik intézmény tényleges fogyasztása, vagyis a számláról konkrétan leolvasható a továbbszámlázás összege. Viszont van olyan eset is, ahol csak mutatószámok alkalmazásával valósítható meg az elkülönítés (pl. távfűtés esetén légköbméter arányában). Milyen áfakulcsot kell a továbbszámlázás esetén alkalmazni, általánosan a 27%-ot, vagy az áram esetében az áfakörön kívüli, illetve távhő esetében a kezdvezményes 5%-ot? Eltér-e a fenti két eset (mérőóra szerinti vagy számított fogyasztás)? Illetve van-e lehetősége az intézménynek a továbbszámlázott energia áfájának visszaigénylésére?

Kérdés: Önálló költségvetési szerv vagyunk, önkormányzati konyha útján történik a gyermekétkeztetési feladat ellátása. Az étkezési térítési díjakat a konyha szedi be, és állítja ki az általános forgalmi adót is tartalmazó számlákat. Számlát állít ki az önkormányzat felé is az ingyenes étkezők vonatkozásában, akik nyilatkozat alapján ingyen étkeznek. A számlát az áfa felszámításával állítja ki ebben az esetben is. Valamennyi nyersanyagra levonásba helyezi az általános forgalmi adót, mivel mindenre áfás számlát állít ki. Az önkormányzat azonban intézményfinanszírozást is biztosít az intézmény számára, tehát nem egyedüli bevételi forrása a gyermekétkezés kapcsán kiállított számla. Helyes-e az önkormányzati konyha eljárása, amikor valamennyi számla áfatartalmát levonásba helyezi, illetve helyes-e a gyakorlat, miszerint az ingyenes étkezők vonatkozásában az önkormányzat felé áfás számlát állít ki arra figyelemmel, hogy intézményfinanszírozásban is részesül?

Kérdés: Az intézményünk 2022. január 1-jétől ellátja az iskolai gyermekétkeztetési feladatokat is, az óvodai és bölcsődei mellett. A nyilvántartásaink alapján nem tudjuk elkülöníteni az ingyenes, 50%-os kedvezményes és teljes árat fizető étkezőkre vonatkozó beszerzéseket. A teljes beszerzés után levonásba helyezzük az áfát, ezért az ingyenes étkezők esetében pedig a Gyvt. szerint nyersanyagnormára mint adóalapra fizetendő áfát vallottunk. Az iskola esetében, amikor az étkező 50%-os támogatásra jogosult, szükséges-e a kedvezményre mint adóalapra fizetendő áfát vallanunk, tekintettel arra, hogy a beszerzés teljes áfatartalma levonásra kerül?

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye rendelkezik főzőkonyhával. Az önkormányzat rendeletében az étkezési térítési díjra az alábbi kedvezményt nyújtja: "A településen minden oktatási, nevelési intézményi ellátott gyermeknek a nyersanyagnorma 30%-át kedvezményként biztosítja az önkormányzat". A kedvezményt nem rászorultsági alapon nyújtja, hanem mindenki kapja. Az önkormányzat a 30%-os kedvezményt az intézmény részére finanszírozásként biztosítja. Helyes-e így? Áfaszempontból a 30%-os kedvezmény után jelentkező kiadások áfájának 100%-át levonásba lehet helyezni?

Kérdés: Társulás önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk, főzőkonyhával rendelkezünk. Ellátjuk az óvodás-iskolás gyermekeket, a munkahelyi étkezést, és mivel társulási formában működünk, a társulás által fenntartott szociális intézménynek is biztosítunk szociális étkeztetést. A szociális étkeztetést adagszám alapján kiszámlázzuk a szociális intézménynek, a teljesítés után fizetendő áfát befizetjük. Az élelmiszernyersanyag-beszerzést külön adagszám arányában könyveljük a gyermekétkeztetés COFOG-ra, a szociális adagszámra eső nyersanyagbeszerzést pedig 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások COFOG-on számoljuk el. Így a normatívaelszámolás szempontjából a szociális étkeztetés elszámolása nem duplázódik. A gyermekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre vonatkozó áfát a levonási szabályok szerint levonásba helyezzük. Szabályos-e, ha az értékesített – szolgáltatási számlában kiszámlázott – nyersanyagbeszerzés áfáját levonjuk, illetve helyes-e az eljárási rendünk?

Kérdés: Intézményünk minisztériumi fenntartású központi költségvetési szerv, szakközépiskola, kollégium. Iskolánknak eddig saját főzőkonyhája volt, így a kollégisták térítési díja a Gyvt. szerint az áfával növelt nyersanyagnorma volt (670 Ft + áfa/nap). Eddig az 50%-os, illetve ingyenesen étkező tanulók kedvezményét természetesen az iskola "állta". Most viszont vásárolt szolgáltatásként vesszük igénybe egy vállalkozótól a kollégisták részére az étkeztetést az általa kínált áron, 1340 Ft + áfa/nap. Hogyan kell megállapítani a fizetendő térítési díjat a tanulóink részére, és a kedvezményeket miként vegyük figyelembe?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel ellátjuk a köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetést. Az étkezők között vannak teljes árat fizetők, illetve a Gyvt. szerinti normatív kedvezményekre figyelemmel ingyenes (100%-os normatív kedvezmény), valamint kedvezményes étkezők (50%-os normatív kedvezmény). A teljes árat fizetők, illetve a kedvezményes étkezők esetében az igénybe vett szolgáltatásról a gyermekek részére állítjuk ki a számlákat. Az 50%-os kedvezmény negatív tételként megjelenik a számlán. A számlát a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a szolgáltatónak fizetett (anyagköltség és rezsiköltség) árnál alacsonyabb összegben állítjuk ki, a közgyűlés által rendelettel megállapított intézményi térítési díj, valamint a Gyvt. előírásai alapján. Az ingyenes étkezést igénybe vevőknek nem állítunk ki számlát. A térítési díjakra felszámítjuk a 27%-os áfát, amely az áfaelszámolásban fizetendő áfaként jelenik meg. Az áfabevallásban az ingyenes étkezőkre (100%-os normatív kedvezmény) eső áfát nem igényeljük vissza (sem fizetendő, sem levonható áfa nem merül fel). A teljes árat fizető, az ingyenesen és a kedvezményesen érkezőket tételesen el tudjuk különíteni adagszám alapján. Az adóbevallásban mind a teljes, mind a kedvezményes (50%-os normatív kedvezmény) étkezőkre eső előzetesen felszámított áfát levonható áfaként tüntetjük fel a szolgáltató által kiállított számlák alapján, mivel az ezekhez kapcsolódó beszerzés teljes mértékben adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgál. Vagyis a kedvezményes étkezők után a beszerzéshez kapcsolódó teljes áfát levonásba helyezzük az adagszámok alapján (tehát nem csak a fizetendő áfa erejéig, és nem csak az erre az adagszámra jutó áfa felére). Levonható-e és figyelembe vehető-e az áfa elszámolása során a kedvezményes étkeztetés (50%-os normatív kedvezmény) esetében az arra az adagszámra jutó beszerzés teljes áfája?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?

Kérdés: Helyes-e az általunk alkalmazott számítási mód az adóalap és az áfa tekintetében? Fizetendő áfa: gyermekétkezési térítési díj bevétele + adagszám alapján meghatározott rezsidíj (a vásárolt szolgáltatás és az étkezési térítési díj bevétele közötti különbség) adott bevallási időszakra vonatkozóan, melyet a fenntartó támogatás formájában biztosít). Levonható áfa: a vásárolt szolgáltatás áfájából levonjuk az ingyenes és a részben kedvezményes étkezők adagszám alapján meghatározott térítésidíj-áfáját, mert ennek az áfája nem vonható le, mert fizetendő adóalapot sem képez.