3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Raktározási tevékenységre létrehozott ipari park
Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázaton nyert egy ipari park létrehozására támogatást. Ez nettó finanszírozású amiatt, hogy az ipari park célja az, hogy – mivel bérbe nem adható – raktározási szolgáltatást fog nyújtani az önkormányzati vállalkozások részére. (Ezenkívül informatikai szolgáltatást is nyújt, de ez a kettő különálló dolog, mivel egy szerverhelyiség is kialakításra kerül benne. Tehát nem a raktározáshoz kapcsolódó logisztikai informatika lesz.)
A majdani raktározási tevékenység 27% áfával adózik, tehát az önkormányzatnak a beruházással visszaigényelhető áfája lesz. Abban az esetben, ha mi nem vesszük meg a terményt a mezőgazdasági vállalkozóktól, akkor nem is kell készletre vennünk, így saját raktározási feladat nem valósul meg. Raktározási szolgáltatás még lehet ettől, de nekünk eszközünk arra, hogy ez a termény mozgatásra kerüljön, nincs. Veszélyesnek tartanám a termény őrzésében való felelősségvállalást is (nincs kamera vagy őrszolgálat, lopás ellen nincs nagy biztonság), illetve rajtunk kívül álló ok miatt sérülhet is a termény (akár rágcsáló, akár egy beázás, rothadás stb. miatt), így az erre való felelősségvállalás is felelőtlen döntés lenne. Leginkább abban a formában lehetne biztonságosan e feladatot ellátni, hogy mindezen felelősség a tulajdonost (mezőgazdasági vállalkozót) terheli. Ebben az esetben nem minősül-e inkább mégis bérletnek az ügylet? Ha igen, akkor az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzat mentességet választott korábban, ezért a beruházás során nem lehetne visszaigényelni az áfát. Hogyan küszöbölhető ki, hogy megfeleljünk a pályázatban vállalt feltételeknek? Esetleg mindenképpen be kell vállalnunk az őrzéssel, mozgatással, állagmegóvással kapcsolatos feladatokat? Vagy a raktározási szolgáltatás ettől függetlenül is annak minősül, hogy ezeket bevállaljuk? Ha mégis bérletnek minősül, még mindig ott a szerverszolgáltatás. Lehet-e e miatt a tevékenység miatt visszaigénylő az önkormányzat? A tárgyi eszköz bérbeadása tekintetében önkormányzatunk áfás. Ha jól gondoljuk, elvileg nem kell arányosítani abban az esetben, ha az egyik áfás, a másik pedig mentes, hiszen itt a szándékról van szó, lehetetlen előre megmondani, hogy mely tevékenységből a későb-biek-ben mennyi bevétele származhat majd az önkormányzatnak.
A majdani raktározási tevékenység 27% áfával adózik, tehát az önkormányzatnak a beruházással visszaigényelhető áfája lesz. Abban az esetben, ha mi nem vesszük meg a terményt a mezőgazdasági vállalkozóktól, akkor nem is kell készletre vennünk, így saját raktározási feladat nem valósul meg. Raktározási szolgáltatás még lehet ettől, de nekünk eszközünk arra, hogy ez a termény mozgatásra kerüljön, nincs. Veszélyesnek tartanám a termény őrzésében való felelősségvállalást is (nincs kamera vagy őrszolgálat, lopás ellen nincs nagy biztonság), illetve rajtunk kívül álló ok miatt sérülhet is a termény (akár rágcsáló, akár egy beázás, rothadás stb. miatt), így az erre való felelősségvállalás is felelőtlen döntés lenne. Leginkább abban a formában lehetne biztonságosan e feladatot ellátni, hogy mindezen felelősség a tulajdonost (mezőgazdasági vállalkozót) terheli. Ebben az esetben nem minősül-e inkább mégis bérletnek az ügylet? Ha igen, akkor az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzat mentességet választott korábban, ezért a beruházás során nem lehetne visszaigényelni az áfát. Hogyan küszöbölhető ki, hogy megfeleljünk a pályázatban vállalt feltételeknek? Esetleg mindenképpen be kell vállalnunk az őrzéssel, mozgatással, állagmegóvással kapcsolatos feladatokat? Vagy a raktározási szolgáltatás ettől függetlenül is annak minősül, hogy ezeket bevállaljuk? Ha mégis bérletnek minősül, még mindig ott a szerverszolgáltatás. Lehet-e e miatt a tevékenység miatt visszaigénylő az önkormányzat? A tárgyi eszköz bérbeadása tekintetében önkormányzatunk áfás. Ha jól gondoljuk, elvileg nem kell arányosítani abban az esetben, ha az egyik áfás, a másik pedig mentes, hiszen itt a szándékról van szó, lehetetlen előre megmondani, hogy mely tevékenységből a későb-biek-ben mennyi bevétele származhat majd az önkormányzatnak.
2. cikk / 3 Nyugdíjasházi lakások bekerülési díjának áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: A nyugdíjasházi lakás bérlője és a bérbe adó önkormányzat határozatlan időre lakásbérleti szerződést köt, melynek egyik pontja rendelkezik a szerződés megkötését megelőzően fizetendő bekerülési térítési díjról/bérleti jogdíjról. A szerződésben a nyugdíjasházi lakás bérlője által fizetendő ellenértéket két részre bontva határozták meg, és mindkét jogcímen (a nyugdíjasházi lakásba való bekerülésért térítésként/bérleti jogként, illetve a lakáshasználati jog gyakorlásáért) fizetendő díjat a bérlő ugyanazon szereplő, a bérbe adó önkormányzat részére teljesíti. A bérbevevő tehát pusztán azért köteles megfizetni a bekerülési térítési díjat/bérleti jog díját, hogy egyáltalán megkezdhesse a jog gyakorlását, a továbbiakban pedig, a használat folyamán a használat ellenértékét, a bérleti díjat kell folyamatosan fizetnie. A folyamatos használat ellenértékét, vagyis a bérleti díjakat a használathoz igazodóan, a szerződés indulásakor kifizetett bekerülési térítési díjon/bérleti jog díján felül kell megfizetni. A bérlő a nyugdíjasházban levő önkormányzati lakást albérletbe nem adhatja, csak lakás céljára használhatja, a bérleti jog gyakorlása személyhez kötött, és amennyiben a bérleti szerződést a bérlő felmondja, másik lakás bérletére vagy pénzbeli térítésre jogosult, amely a bekerülés térítéseként fizetett összeg meghatározott része. Mindezek alapján a nyugdíjasház bérleti joga nem forgalomképes. Álláspontunk szerint, amennyiben gazdasági értelemben egy jog átengedésére kerül sor, vagy bármely jogosultságot megszereznek, és az ellenérték fejében történik, az szolgáltatásnyújtásként áfaköteles tranzakciónak minősül az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében. [Az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül a vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedése.]
Az önkormányzat két különálló szolgáltatásként kezeli a vagyoni értékű jog átruházását (melynek ellenértéke a bekerülési térítési díj), vagyis azt, hogy a bérlő megszerzi a bérbeadótól a bérlői státuszt, valamint azt, hogy a bérbeadó vele bérleti jogviszonyt létesít. Az önkormányzat ennek megfelelően a bekerülési térítési díjról áfa felszámításával állítja ki a számlát, míg a lakóingatlanok bérleti díját, figyelemmel arra, hogy a bérbeadásra az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem választott adókötelezettséget, adómentesen számlázza. Helyes-e ez az álláspont, azaz valóban két különálló szolgáltatásról van szó?
Az önkormányzat két különálló szolgáltatásként kezeli a vagyoni értékű jog átruházását (melynek ellenértéke a bekerülési térítési díj), vagyis azt, hogy a bérlő megszerzi a bérbeadótól a bérlői státuszt, valamint azt, hogy a bérbeadó vele bérleti jogviszonyt létesít. Az önkormányzat ennek megfelelően a bekerülési térítési díjról áfa felszámításával állítja ki a számlát, míg a lakóingatlanok bérleti díját, figyelemmel arra, hogy a bérbeadásra az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem választott adókötelezettséget, adómentesen számlázza. Helyes-e ez az álláspont, azaz valóban két különálló szolgáltatásról van szó?
3. cikk / 3 Lakáshasználati jog alapításának áfája
Kérdés: Egy kft. nyugdíjasotthont létesít, amelyben az egyes lakások vonatkozásában az azt bérlőknek – igény szerint – lakáshasználati jogot alapít. A nyugdíjasok szociális ellátását nem a kft. végzi. Kérdésünk, hogy a lakáshasználati jog alapítását a kft. adókötelesen számlázza-e?
