9 talált cikk az ingatlanok , ingatlan-bérbeadás , elszámolás , önkormányzat , számla kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a saját ingatlanja bérbeadását áfamentesen számlázza ki. A bérlő felújítást hajtott végre a bérelt ingatlanon. A bérlő áfalevonásra jogosult. Szerződés szerint, a bérleti díj 50%-áig beszámításra került a felújítás nettó értéke. Megkeresés érkezett, hogy módosítsuk a szerződést úgy, hogy a bérlő a felújítás összegét nettó+áfa összegben kiszámlázza az önkormányzat felé, így a felújítás bruttó értéke kerüljön kompenzálásra az áfamentesen kiszámlázott bérleti díj 50%-ával szemben. Ez utóbbi esetben önkormányzatunk a felújítás nettó összegét tudja aktiválni, a felújítás áfatartalmát nem tudja visszaigényelni, így az áfa összege pluszkiadás. Mikor járunk el helyesen, ha az eredeti szerződés szerint (nettó felújítás összegével) vagy az új megkeresés szerint (bruttó felújítás összegével) kerül beszámításra a bérleti díjba a felújítás költsége?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadási szerződést kötött egy céggel 2017-ben. A szerződés szerint havonta kellett volna számlázni a bérleti díjat a cég felé. Idén, 2021-ben derült ki, hogy adminisztrációs hiba miatt számlázás nem történt. Utólag kiszámlázhatja az önkormányzat a 2017 és 2020 között elmaradt havi bérleti díjakat? A szerződés a mai napig érvényes.

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?

Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázaton nyert egy ipari park létrehozására támogatást. Ez nettó finanszírozású amiatt, hogy az ipari park célja az, hogy – mivel bérbe nem adható – raktározási szolgáltatást fog nyújtani az önkormányzati vállalkozások részére. (Ezenkívül informatikai szolgáltatást is nyújt, de ez a kettő különálló dolog, mivel egy szerverhelyiség is kialakításra kerül benne. Tehát nem a raktározáshoz kapcsolódó logisztikai informatika lesz.)
A majdani raktározási tevékenység 27% áfával adózik, tehát az önkormányzatnak a beruházással visszaigényelhető áfája lesz. Abban az esetben, ha mi nem vesszük meg a terményt a mezőgazdasági vállalkozóktól, akkor nem is kell készletre vennünk, így saját raktározási feladat nem valósul meg. Raktározási szolgáltatás még lehet ettől, de nekünk eszközünk arra, hogy ez a termény mozgatásra kerüljön, nincs. Veszélyesnek tartanám a termény őrzésében való felelősségvállalást is (nincs kamera vagy őrszolgálat, lopás ellen nincs nagy biztonság), illetve rajtunk kívül álló ok miatt sérülhet is a termény (akár rágcsáló, akár egy beázás, rothadás stb. miatt), így az erre való felelősségvállalás is felelőtlen döntés lenne. Leginkább abban a formában lehetne biztonságosan e feladatot ellátni, hogy mindezen felelősség a tulajdonost (mezőgazdasági vállalkozót) terheli. Ebben az esetben nem minősül-e inkább mégis bérletnek az ügylet? Ha igen, akkor az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzat mentességet választott korábban, ezért a beruházás során nem lehetne visszaigényelni az áfát. Hogyan küszöbölhető ki, hogy megfeleljünk a pályázatban vállalt feltételeknek? Esetleg mindenképpen be kell vállalnunk az őrzéssel, mozgatással, állagmegóvással kapcsolatos feladatokat? Vagy a raktározási szolgáltatás ettől függetlenül is annak minősül, hogy ezeket bevállaljuk? Ha mégis bérletnek minősül, még mindig ott a szerverszolgáltatás. Lehet-e e miatt a tevékenység miatt visszaigénylő az önkormányzat? A tárgyi eszköz bérbeadása tekintetében önkormányzatunk áfás. Ha jól gondoljuk, elvileg nem kell arányosítani abban az esetben, ha az egyik áfás, a másik pedig mentes, hiszen itt a szándékról van szó, lehetetlen előre megmondani, hogy mely tevékenységből a későb-biek-ben mennyi bevétele származhat majd az önkormányzatnak.

Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő lakásokat, illetve a lakóházak aljában lévő üzlethelyiségeket felújíttatja. Mind a lakásokat, mind pedig az üzlethelyiségeket bérbe adja. Az önkormányzat mind a lakóingatlan, mind pedig az egyéb ingatlanok bérbeadására adókötelezettséget választott. Levonásba helyezhetjük-e a felújítás során áthárított adót? (A felújítás nem engedélyköteles.)

Kérdés: Önkormányzatunk több – önállóan gazdálkodó jogi személynek minősülő – költségvetési és egyéb szervnek biztosít a működéséhez térítésmentesen ingatlant, azonban az ingatlan közüzemi költségeit a használóval megtéríttetjük. Kérdésünk, hogy kell-e emiatt számlát kiállítanunk, valamint hogy milyen adómérték alá tartozik a közüzemi költség továbbszámlázása?

Kérdés: Községi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Az önkormányzat 1986-ban építette ki ivóvízközmű-hálózatát. A közművet bérbeadás útján üzemelteti, a szolgáltató cég a közmű használatáért bérleti (eszközhasználati) díjat fizet. A bérlet tárgyát képezik az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterében is nyilvántartott épületek, építmények, illetve a kataszterben értelemszerűen nem szereplő gépek, berendezések, egyéb eszközök is. Helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a kataszterben nyilvántartott épületek, építmények után fizetendő bérleti díjról az új Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján adómentes számlát állít ki, illetve a gépek, berendezések és egyéb eszközök bérbeadásáról a 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján 20% áfát is tartalmazó számlát bocsát ki? Az önkormányzat az előző években és 2008. évben sem élt az alanyi adómentesség választási lehetőségével, illetve az ingatlanok bérbeadására vonatkozóan sem választotta az új Áfa-tv. 88. § alapján választható adókötelessé tételt.

Kérdés: Kérem, nyújtsanak segítséget számunkra az új Áfa-tv. 86. § (2) bek. c) pontja értelmezésében! Önkormányzatunk és társaságai széles körű bérbeadási tevékenységet folytatnak, a bérbe adott épületekben különböző műszaki berendezések, pl. kazánok és egyéb berendezések vannak. Hogyan kell számlázni a bérbeadást, ha az épületet ezekkel együtt adjuk bérbe?