46 cikk rendezése:
41. cikk / 46 Tiszteletdíj előirányzatának tervezése
Kérdés: Önkormányzati képviselők részére a tiszteletdíjak – a jogszabályi előírások alapján – az alakuló ülésen, majd a mindenkori költségvetés elfogadásával megállapításra kerülnek. Hogyan járjon el az önkormányzat annak a képviselőnek az esetében, aki már a döntéshozatalkor (tiszteletdíj megállapításakor) nyilatkozik: A) Le kíván mondani tiszteletdíjáról úgy, hogy nem ajánlja fel meghatározott célra. Kérdés: Ha már tudjuk a költségvetés tervezésekor, hogy az egész évit nem kívánja felvenni, és nem ajánlja fel, meg kell tervezni a költségvetésbe? Amennyiben igen, év közben hova könyveljük a fel nem vett és fel nem ajánlott tiszteletdíjat? Amennyiben nem kell megtervezni, és év közben változtatja meg nyilatkozatát, miből biztosítjuk a fedezetét? B) Lemond a tiszteletdíjáról úgy, hogy fel kívánja ajánlani valamilyen alapítvány, önkormányzati intézmény javára. Kérdés: a) A költségvetésbe megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? b) Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?
42. cikk / 46 Pénzeszközök átadásának új szabályai
Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
43. cikk / 46 Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai túlszolgálati díjának elszámolása
Kérdés: Fegyveres szervek hivatásos állományába tartozók délutáni-éjszakai pótlékát és a készenléti pótlékát melyik főkönyvi számlára könyveljem? Melyiket kell az 511244. egyéb kötelező, illetve pótlékra és melyiket a 512244. készenléti, ügyeleti helyettesítés díjára könyvelni?
44. cikk / 46 Kis értékű ajándék elszámolása
Kérdés: A dolgozóknak szja-mentesen adható háromszor 5000 forint ajándék értékét melyik főkönyvi számlára – személyi vagy dologi előirányzat terhére – kell könyvelnie a költségvetési szervnek?
45. cikk / 46 Tanulmányi szerződés alapján fizetett támogatások és költségtérítések elszámolása
Kérdés: Dolgozóink közül néhány személlyel tanulmányi szerződést kötött az intézmény. Ebben a munkáltató vállalta számla ellenében a tandíj, költségtérítés, tankönyv és utazási költség megtérítését, illetve a konzultációkon való részvétel idejére a fizetett távolléti idő biztosítását is. A számlával igazolt költségeket a dologi vagy a személyi juttatások között kell-e elszámolni?
46. cikk / 46 Innovációs járulék
Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni? 2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást? 3. Technikailag hogyan történik az KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be? 4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
