Munkába járás költségtérítése

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti munkába járás költségtérítése a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében – azok árának legalább 86%-a – adómentes juttatásnak minősül? Amennyiben a dolgozó elhagyja a számlát vagy a bérletszelvényt, akkor egyéb jövedelemként kell elszámolni, amely után a munkáltató és a munkavállaló közterhet fizet. A gépkocsival történő munkába járás esetén oda-vissza kilométerenként 30 forint szintén adómentes (maximum 30 forint) a jelenleg érvényben lévő kormányrendelet szerint?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagyb) költségtérítés címén (ideértve különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés:

Hivatalunk egyik köztisztviselője 2023. 01. 20-án saját költségére MÁV-Start Klub VIP-kártyát vásárolt, melyről utólag, 2023. 06. 26-án kért a munkáltató nevére számlát 280 000 Ft (éves összeg) értékben. Ez a kártya a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. magyarországi hálózatán jegyváltás nélküli díjmentes utazást biztosít részére. A dolgozó nyilatkozott, hogy munkavégzés okán napi munkába járás céljából veszi igénybe. A dolgozó részére a MÁV-jegypénztáros kiadott egy igazolást is, hogy mennyi lenne a havibérlet ára. A jelenlegi jogszabályok szerint munkába járás címén a dolgozó részére adómentesen kifizethető-e ez alapján valamennyi térítés? Ha igen, mennyi? Milyen módon kell ezt megállapítani? Köteles-e a munkáltató a MÁV-kártya alapján téríteni? A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (1b) bekezdése 2023. 03. 24-től az alábbira változott: "A munkáltató az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára:
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra."
Ha téríthető e szerint a munkába járás összege, mikortól?

Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Főállású polgármester költségtérítése

Kérdés: Főállású polgármesternek táppénz alatt jár-e költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] ...polgármester választhat, hogy az általa előlegezett, számlával igazolt költségeinek megtérítését kéri az önkormányzat nevére, címére és adószámára kiállított számlákkal, vagy költségátalányt kér. Bevételszerző tevékenységgel kapcsolatban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás adózása

Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató napidíjat nem fizet a munkavállalónak a képzés idejére, hanem vállalja, hogy az étkezést a munkáltató nevére szóló számla alapján megtéríti, akkor ez a juttatás – mint hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés – az Szja-tv. 70. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

A képernyő előtti munkavégzéshez használt szemüveg elszámolása

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a kiadás mögött természetes személyeknek fizetett költségtérítés áll – ami lehet kevesebb a számla összegénél –, így a költségtérítés értékében szereplő áfa összege sem az intézmény beszerzései után került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a dolgozó vásárolja meg a munkaruházati termékeket, és a munkáltató nevére szóló számlával elszámol, vagy a munkáltató vásárolja meg a ruhákat, de mindenképpen szükséges a munkáltató nevére, címére szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkába járás elektromos autóval

Kérdés: Jogosultak-e a munkába járás költségtérítésére azok a munkavállalók, akik elektromos autóval járnak munkába? Más-e az adójogi meg-ítélése annak az esetnek, ha a munkavállaló adott esetben ingyenesen tölti az elektromos autóját? A nyilatkozaton kívül terheli-e más bizonylatolási kötelezettség a munkavállalót a felmerült költséggel kapcsolatban (áramszámla stb.)?
Részlet a válaszából: […] A munkába járás költségtérítését a 39/2010. Korm. rendelet, az adókötelezettséget pedig az Szja-tv. határozza meg.A rendelet meghatározza, hogy milyen esetben, mennyi térítést kell a munkáltatónak fizetnie munkába járás jogcímén. A rendelet 3. §-ában foglaltak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása

Kérdés: Az OKJ-s képzésen részt vevők szállítói számláját dologi kiadásokra (K337), a továbbképzéshez kapcsolódó büfészolgáltatást pedig a reprezentációra könyveljük. A tanulmányi szerződéshez kapcsolódó kifizetéseket felbruttósítva a személyi juttatásokra adjuk fel, és adómentes költségtérítésként könyveljük le. Mindkét esetben a szállító számlája a cég nevére szól. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása szempontjából meg kell különböztetni azt az esetet, amikor a költségvetési szerv köt szerződést az oktatást végző céggel vagy szervezettel, valamint azt az esetet, amikor a munkáltató az alkalmazásában álló dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Bér könyvelése

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzat és a hivatal bérelszámolásának és a finanszírozásnak a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...előírja, hogy a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1-2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését az Ávr. 62/E. §-ának (1) bekezdése szerint megküldött könyvelési értesítők alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Utazási költségtérítés

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg).A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet meghatározza, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.
1
2
3
13