27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Decemberben kifizetett személyi juttatások könyvelési tételei
Kérdés: A decemberben kifizetett személyi juttatások könyvelési tételeit szeretném megkérdezni mind a pénzügyi, mind a költségvetési számvitelt érintően. Kizárólag a december havi törvény szerinti illetményt kell a 36-os számlára átvezetni, vagy a teljes decemberi személyi juttatások összegét? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni a személyi juttatások elhatárolása során, és mely személyi juttatások tételeit kell elhatárolni? Milyen személyi jellegű és munka-adókat terhelő járulékkifizetések szerepelhetnek kötelezettségvállalással terhelt maradvány tételei között?
2. cikk / 27 Maradványelszámolás
Kérdés: A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.
3. cikk / 27 EU-s támogatás elszámolása
Kérdés: Intézményünkben (központi költségvetési szerv) az EU társfinanszírozott operatív programok (TIOP és ÉMOP) befejezési határideje meghosszabbításra került 2015. 12. 31-ig. A projektekben a kivitelezői számlák szállítói kifizetésűek voltak, a módosítást követően pedig utófinanszírozottak lettek. A 2015. 10. 31-ét követő kiviteli számlákra, fordított áfára a támogatási szerződés szerinti támogatás 100%-ban megelőlegezésre került november elején. Az intézmény a megelőlegezett támogatást az Áht. 20. §-a szerint vissza nem térítendő támogatásként számolta el B16, B25 rovatokra. A közreműködő szervezet a 2015. 12. 31-ig benyújtott, de a fordulónapig még el nem fogadott összegről egyenlegközlőt küldött, amiben kéri az érintett összeg támogatási előlegből eredő, kötelezettségként való visszaigazolását. Megítélésünk szerint az egyenlegközlőt az intézmény nem igazolhatja vissza, hiszen a könyveiben 2015. 12. 31-én ilyen jogcímen kötelezettség nem szerepel. Helyesen járt-e el az intézmény a támogatás elszámolásakor, illetve ezzel összefüggésben jogszerűen tagadja-e meg a KSZ által kiküldött egyenlegközlő aláírását?
4. cikk / 27 Európai uniós pályázatok elszámolása
Kérdés: Hogyan történik a TÁMOP-pályázat elszámolása, azon belül pedig az utófinanszírozott pályázatok előlegének kezelése a számvitelben, hogyan történik az elkülönített számla használata és az uniós támogatás pénzforgalmi elkülönítése, a pályázati pénz utolsó összegének megelőlegezése?
5. cikk / 27 Vállalkozásba adott gyermekétkeztetés
Kérdés: Önkormányzatunknak nincs konyhája, ezért a gyermekétkeztetést vállalkozásba adta. Hogyan történik a vállalkozásba adott gyermekétkeztetés számviteli elszámolása?
6. cikk / 27 Európai uniós támogatás finanszírozó szervezeten keresztül
Kérdés: Központi költségvetési intézet EU-s pályázati pénzt kap hazai finanszírozó szervezeten keresztül. Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni ebben az esetben?
7. cikk / 27 Támogatási program előlege miatti kötelezettség
Kérdés: Intézményünk a TÁMOP-5.3.1 európai uniós pályázat kedvezményezettje 79 000 ezer Ft értékben, amiből 27 666 ezer Ft előlegben részesültünk. Az előleget nyilvántartásba vettük a 4491. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlán. A pályázat folyamán már kétszer történt elszámolás, aminek alapján az ESZA átutalt 19 000 ezer Ft-ot. Hogyan alakul év végén a 4491. számla egyenlege? (Az egyik szaklapban olvasottakat úgy értelmeztük, hogy csak az elköltött összeg a kötelezettség, talán nem is kellene az előleget a 4491-en nyilvántartani?)
8. cikk / 27 Étkeztetési támogatás könyvelése
Kérdés: Önkormányzatunknál önálló intézményként működik az ÁMK. Az óvodai és iskolai kedvezményes étkeztetésben részesülők után járó támogatást intézményfinanszírozásként adjuk át az ÁMK részére. Kérdésem, hogy az ÁMK-nál hogyan jelenik meg a könyvelésben az étkeztetési támogatás? Kell-e a támogatást könyvelni az 583224-es számlán, és ha igen, azt milyen módon?
9. cikk / 27 Támogatásértékű bevétel visszafizetése
Kérdés: 10 000 000 Ft támogatásértékű bevételt kaptunk fejezeti kezelésű szervtől meghatározott célra. A kapott összegből 2 000 000 Ft-ot nem használtunk fel, így ezt visszautaltuk a támogatónak. Helyesen jártunk-e el, ha pénzforgalomban a megfelelő 46-os főkönyvi számla bevételét csökkentettük a fel nem használt összeggel, és ha a bevételi előirányzat oldalon csak a 8 000 000 Ft-ot emeljük rá a 46-os főkönyvi számlára?
10. cikk / 27 Változások a 2009. évi CXXX. törvényben
Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
