6 talált cikk a költségtérítés , biztosítás , juttatás , egészségügy , számla kifejezésre

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?

Kérdés: Közös hivatalként működünk, melybe két település tartozik. Az idei évben mindkét település elfogadta a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletét, és a közös önkormányzati hivatal költségvetésében a köztisztviselők és a polgármesterek részére ruházati költségtérítést állapított meg. Különbözik-e a levonandó közterhek összege a ruházati költségtérítés után, ha a köztisztviselői szabályzatban számla benyújtását írom elő, vagy ha az összeget számla benyújtása nélkül fizetem ki a dolgozóknak?

Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?

Kérdés: A felsőoktatási intézmény oktatási, oktatásszervezési és kutatási feladatokhoz önkénteseket foglalkoztat (hallgatók, vendégprofesszor, emeritus, vendégelőadó) közérdekű önkéntes szerződés megkötése mellett, ellenszolgáltatás nélkül. A 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről lehetővé teszi, hogy az önkéntes tevékenység ellátása érdekében költségeket térítsünk meg. A 2. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében önkéntes részére kifizethető az utazás, szállás és étkezés költsége. Az Szja-tv. 7. §-ának y) pontja – adóalapba nem tartozó, illetve költségnek nem számító tételek – utal az önkéntes részére nyújtott juttatás ellenszolgáltatásnak nem minősülő megállapítására. A fentiek alapján amennyiben az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban fizetjük ki ezeket a költségeket, akkor kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség, illetve lényeges-e, hogy milyen forrásból történik (pályázati, működési vagy saját bevétel) ezeknek a számláknak a kifizetése? Ha a kifizetőnek nem kell megfizetnie az adóalap 1,19-szerese után a 16% szja-t és 27% ehót, akkor a bizonylatokat milyen analitikával kell felszerelni, hogy bármilyen ellenőrzés alkalmával elfogadható legyen?

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?