Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a dolgozó vásárolja meg a munkaruházati termékeket, és a munkáltató nevére szóló számlával elszámol, vagy a munkáltató vásárolja meg a ruhákat, de mindenképpen szükséges a munkáltató nevére, címére szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkavállalók képzésének adózása II.

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A mérlegképes képzés nem iskolarendszerű képzés, de ha a dolgozó munkaköréhez nem szükséges, akkor csak olyankor lehet 2018-ban kifizetői adós egyes meghatározott juttatás, ha a dolgozóknak belső szabályzat alapján juttatja a munkahely a képzés lehetőségét az Szja-tv. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Képzési költség adója

Kérdés: Kutatóintézetünk tanulmányi szerződés alapján átvállalja az intézettel közalkalmazotti jogviszonyban álló fiatal kutatók doktori képzésének költségeit. A tandíjról intézetünk nevére szóló számla alapján félévenként az egyetem részére a képzési költséget átutaljuk. Intézetünknek érdekében áll, hogy ösztönözze a fiatalokat a doktori cím megszerzésére, ezért munkaszerződésekben előírja intézetünk a fiatal kutatók részére ezt a képzést.A 2004. évi Szja-tv. alapján van-e és kinek adófizetési kötelezettsége az átvállalt térítéssel kapcsolatban?Adóköteles jövedelemnek minősül-e az átvállalt térítési költség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontja értelmében nem tekintendő a munkavállaló bevételének a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költsége, továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.