Szolgálati lakás fenntartása

Kérdés:

Központi költségvetési szervként ún. szolgálati lakást tartunk fenn bérelt ingatlanban. Az igénybevételnél, illetve a bérleti díj megállapításánál a lakásra fordított kiadásokat vettük figyelembe. Mivel a költségek ilyen módon megtérülnek, az intézménynek a lakás fenntartása nullszaldós. Vonatkozik-e valamilyen korlátozó jogszabály a lakás fenntartásával kapcsolatosan?

Részlet a válaszából: […] ...amibe a munkáltatónak kerül a lakás fenntartása.Áfa szempontjából intézményük bérbeadja a lakást a munkavállalónak, tehát ki kell számlázni. A lakásbérbeadás főszabály szerint mentes az adó alól, de választható rá adókötelezettség. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Kiküldetés vagy hivatali út

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...címén vagya) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Külföldi dolgozónak bérelt lakás utáni adóterhek

Kérdés: Két külföldi állampolgárt alkalmazunk főállásban. Az itteni munkavégzésük idejére lakást béreltünk nekik. A bérleti díjról szóló számlát költségként számoljuk el. Kell-e adót fizetünk ez után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.6. f) pontja határozza meg a szolgálati lakás fogalmát. E szerint szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...a képzés szakmai továbbképzés. Erről csak akkor lehet szó, ha a képzés nem iskolarendszerű, további feltétele, hogy a képzésről a számla az intézményük nevére szóljon. Ez esetben az utazás, szállás "adómentes", elszámolható dologi ki­adás. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Munkaruha-juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.2. pontja határozza meg, hogy melyek azok a munkaruházati termékek, amelyeket adómentesen juttathat a munkáltató. Arról azonban nem rendelkezik a törvény, hogy a munkaruhát a munkáltatónak kell megvásárolnia. Elszámolható adómentesen a munkaruha akkor is, ha azt a munkavállalók vásárolják meg, és az intézmény utólag megtéríti nekik? Kérdésünk továbbá az is, hogy keletkezik-e adókötelezettség akkor, ha a munkaruha kihordási idejének letelte előtt kilépő munkavállaló nem adja le a munkaruhát?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalók vásárolhatják meg a munkaruhát, akkor az adómentes juttatás időpontja az a nap, amikor a munkáltató a nevére szóló számla alapján megtéríti a munkavállalónak a megvásárolt munkaruha árát. A munkáltató a munkaruha megvásárlásához –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Ingyenes számítógép-használat, illetve használt számítógépnek a munkavállaló tulajdonába adása

Kérdés: Önkormányzatunk a 2011. évi cafeteriajuttatás keretében a köztisztviselők részére szeretné biztosítani az ingyenes számítógép-használatot. Kérdés, hogy ezt elegendő-e a közszolgálati szabályzat szerint a cafeteria-rendszerbe bevonni, mint választható juttatást? Ha nem, akkor mi ennek a módja, és továbbra is lehetőség lesz-e arra, hogy két év után a használt számítógép ingyenesen vagy kedvezményesen a köztisztviselő tulajdonába kerüljön?
Részlet a válaszából: […] ...valamint internetszolgáltatásköltségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közelihozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve -legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

2006-tól korlátozottan adómentes juttatásokról

Kérdés: Igaz-e az, hogy az adómentes juttatások után is kell 2006. évben adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató által átvállalt díja,– az adómentesszámítógép-juttatás szokásos piaci értéke,– az adómentesbankszámlaköltség-térítés összege,– a művelődési intézményiszolgáltatás szokásos piaci értéke és– a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak kifizetett ruházati költségtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk ruházati költségtérítést fizet (összegszerűen a köztisztviselőkével azonosan 49 500 Ft-ot) fizikai alkalmazottainak, akik az Mt. hatálya alá tartoznak. Ezek a dolgozók nem Ktv. alól "kiszervezett" dolgozók, nincs köztisztviselői múltjuk, egy kft. alkalmazottai voltak, mielőtt a polgármesteri hivatalhoz kerültek. A hivatalban olyan munkakört töltenek be, amely nem ügykezelői, tehát a Ktv. 2003-as módosítása után sem kerülnek a Ktv. hatálya alá. - Meg kell-e fizetnie a munkahelynek a közterheket (44% szja, 29% tb) az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknak fizetett ruházati költségtérítés után? - A dolgozóknak el kell-e számolniuk számlával az összeg felhasználásáról annak érdekében, hogy számukra az összeg adómentes juttatás legyen?
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítés adókötelezettségét attól függően kell megállapítani, hogy a dolgozók elszámolnak-e – a munkáltató nevére szóló számlával – a ruházati költségtérítés címén kapott összeggel. Amennyiben a dolgozóknak nem kell számlát hozniuk az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás adómentességéről a törvény nem rendelkezik.Abban az esetben, ha pl. a bérleti díjat a munkáltató a nevére szóló számla alapján közvetlenül fizeti meg a bérbeadónak, akkor a dolgozó az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásban részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.