Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a dolgozó vásárolja meg a munkaruházati termékeket, és a munkáltató nevére szóló számlával elszámol, vagy a munkáltató vásárolja meg a ruhákat, de mindenképpen szükséges a munkáltató nevére, címére szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkavállalók képzésének adózása II.

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A mérlegképes képzés nem iskolarendszerű képzés, de ha a dolgozó munkaköréhez nem szükséges, akkor csak olyankor lehet 2018-ban kifizetői adós egyes meghatározott juttatás, ha a dolgozóknak belső szabályzat alapján juttatja a munkahely a képzés lehetőségét az Szja-tv. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Ruhapénz az oktatásban

Kérdés: Munkaruhapénz az óvónőknek, pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak jár-e? Ha igen, mennyi? Az illetékes önkormányzat köteles-e kifizetni, ha nem teszi meg, és jár az illetmény, milyen következményeket von ez maga után?
Részlet a válaszából: […] ...részére, ez történhet természetben vagy oly módon, hogy az adott munkakörben dolgozóknak a munkáltató az intézmény nevére szóló számla ellenében megtéríti – a munkáltató által engedélyezett, elismert mértékben – az ilyen ruházat megvásárlásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdése és 188/A. §(1) bekezdése szerint vezető állású munkavállalók, valamint az önállóancégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalóka) nevét,b) tisztségét vagy munkakörét,c) munkaviszonyban álló személy esetébenca)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Rehabilitációs hozzájárulás – össze kell-e számolni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?

Kérdés: Hivatalunknál részben önálló intézmény az óvoda, iskola, kultúrház, humánszolgálat. Kérdésem, hogy a rehabilitációs hozzájárulás számításánál a statisztikai létszám számításakor össze kell-e adni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?
Részlet a válaszából: […] ...a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg,és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.Ezek után tehát azt kell tisztázni, hogy a részben önállóintézmények tekintetében ki tekintendő munkaadónak. Az Flt. 58...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.