5 talált cikk a nyilatkozat , határozat , beszerzés , számla kifejezésre

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Kérdés: Hivatkozva az Áht. 41. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra, mely szerint "a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek", értelmezésünk szerint nem kell bekérni minden partnertől nyilatkozatot, akinek kifizetés történik, mivel a jogszabályi szöveg szerződést említ, ezért csak azoktól a partnerektől kérjük az átláthatósági nyilatkozatot, akikkel írásbeli szerződésünk van (határozott idős, illetve határozatlan idejű).
Kifizetés történhet megrendelés és egyéb alátámasztó dokumentum alapján is, így az ilyen kifizetéseknél nem kérünk nyilatkozatot (pl. egy 10 ezer forintról szóló megrendelésen alapuló kifizetéshez véleményünk szerint nem kötelező a nyilatkozat megkérése, továbbá élelmiszerboltban történő készpénzes vásárlás esetén sem). Természetesen a szabályzatainkban rögzítjük, hogy milyen feltételek (és értékhatár) esetén kell szerződést kötni. Az átláthatóság megkérését nem köti a jogszabály értékhatárhoz, tehát az 1 forinttól is szükséges (szerződés esetén). Jól értelmezzük a jogszabályt? Egyéni vállalkozótól kell kérni átláthatósági nyilatkozatot?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: Az önkormányzat által megvalósított gazdasági események során az alább felsorolt dokumentumok közül melyiket kell kötelezettségvállalásnak tekinteni, azaz melyiket kell pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni? Előfordulhat olyan, hogy ugyanazon gazdasági esemény kapcsán több dokumentum is szóba jöhet?
Pályázati forrás terhére megvalósított beruházás:
- -támogatás megállapításáról szóló okirat vagy támogatói szerződés,
- -közbeszerzési hirdetmény közzététele (ha közbeszerzés-köteles),
- -vállalkozási szerződés (a kivitelező és az önkormányzat között).
Rendszeres szociális segély megállapítása:
- -határozat a segély megállapításáról (ha a jogosultsági időszak és az összeg alapján 100 E Ft-ot meghaladja),
- -az átutalás bizonylata (havi számfejtési lista),
- -civilszervezetek részére nyújtott támogatás,
- -képviselő-testületi határozat (a támogatott szervezetek felsorolásáról és a megítélt támogatás összegéről szól),
- -támogatási szerződés (támogató és a támogatott között).

Kérdés: Felsőoktatási intézmény vagyunk. Egyik karunk 2003-ban egy német kutatóintézettel közösen elnyert egy EU5-ös pályázatot foto-villamossági panelek vásárlására. A pályáztató feltételként szabta meg, hogy egy német cégtől ő fogja megvásárolni a paneleket. Így hozzánk pénz nem érkezett, csak egy, a nevünkre kiállított számla, 2003. 12. 27-ei teljesítési dátummal, 0% áfatartalommal. A termékek – alkatrészként – 2004. augusztus 17-én érkeztek meg Magyarországra intézményünkhöz. A pályázat további feltételként írta elő, hogy a termék használatba állítása előtt egy meghatározott svájci cég a panelek bevizsgálását végezze el. Folyó év január 14-én sajnos a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító cég hibás eljáráskódot tüntetett fel az okmányon, és így ideiglenes kivitel helyett a terméket végleges (kóddal) jelleggel léptette ki az országból. A vámhivatali intézkedést sem mi intéztük. Mivel a német társpartner vállalta az áfa rendezését, így mi azt az áfabevallásunkban nem szerepeltettük. Az INTRASTAT jelentésünkben is ennek megfelelően jelentettük. A vámhivatalt kértük a vámáru-nyilatkozat módosítására. Helyesen jártunk-e el? Kellett volna-e ezek után áfát fizetnünk? Kellett volna-e szerepeltetnünk az áfabevallásunkban, ha igen, melyik évben és melyik hónapban?