Pénzmaradvány rendezése, ha a tárgyévi maradvány negatív előjelű

Kérdés: Önkormányzatnál a pénzmaradvány nyilvántartásba vételére, a tartalékelszámolás helyes rendjére kérem szíves válaszukat az alábbi esetben.
A beszámoló 29. űrlap 21. sora helyesbített pénzmaradvány: -200, azaz negatív.
A beszámoló szerint a 33. űrlap miatt visszafizetendő, 29. űrlap 23. sora: -60
Költségvetési kiutalás kiutalatlan normatív támogatás miatt, 29. űrlap 25. sor: 1500
Költségvetési pénzmaradvány, 29. űrlap 28. sor
4211 Költségvetési tartalék elszámolása, 2011. évi nyitó egyenlege tartozik 200
Negatív pénzmaradvány esetén mi a helyes (kontírozás) könyvelés az egyes tételekre, milyen egyenlege lesz a könyvelés végrehajtása után a 4211, 4214, 494, 9812 főkönyvi számláknak?
Részlet a válaszából: […] ...az év végén"klasszikus értelemben" pénzmaradvány, de az alulfinanszírozás miatt végsősoron a 4212. Költségvetési pénzmaradvány számlán keletkezik képezhetőpénzmaradvány, így ennek terhére kell a befizetési kötelezettséget teljesíteni. T 4211 - ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma

Kérdés: A helyi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok bankszámlanyitásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 55. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Államkincstár hivatalból bejegyezte a helyi önkormányzatokat a törzskönyvi nyilvántartásba, melynek következtében saját törzskönyvi azonosító számot (PIR) kaptak. Ezt követően, aki kért adószámot az önkormányzatnak is, az kapott. A mi településünkön mindazokat az önkormányzati feladatokat, amelyek ellátására a képviselő-testület nem hozott létre külön intézményt, a polgármesteri hivatal látja el, az alapító okiratban foglaltak szerint. Tehát e feladatellátáshoz kapcsolódó minden gazdasági tevékenység/esemény a polgármesteri hivatal költségvetésén belül, a hivatal adószámán történik. Ezért a teljes pénzforgalomra vonatkozóan a NAV felé a bevallásokat a hivatal adószámán teljesítjük. (Természetesen az önállóan működő intézmények, akiknek külön adószámuk van, ők maguk a saját adószámukon teszik ezt.) Pénzforgalmi bankszámla/költségvetési elszámolási számla tulajdonosa az önkormányzat, amelyen a polgármesteri hivatal bonyolítja a gazdálkodását (ehhez a számlához kapcsolódóan kerültek megnyitásra a különböző alszámlák is, például az állami hozzájárulások alszámla). A probléma a közös bankszámlából adódik.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kérte, hogy minden pályázati támogatást nyert önkormányzatnak, akinek még nincs regisztrációs száma, kérnie kell (a mi esetünkben évekkel ezelőtt a polgármesteri hivatal kapott regisztrációs számot, a hivatal törzsszámára, adószámára és az önkormányzat tulajdonában lévő bankszámlaszámra). Most, hogy külön törzsszámot és adószámot kapott az önkormányzat is, ezt bejelentettük az MVH-hoz. Természetesen újabb bankszámlát nem nyithattunk, ugyanazt jelöltük meg, amit a polgármesteri hivatal regisztrációja során annak idején. A regisztrációs számot megkapta az önkormányzat, azonban önkormányzatunkat adategyeztetésre szólította fel az MVH. Megállapította, hogy a polgármesteri hivatal regisztrációs számon és az önkormányzat regisztrációs számon azonos bankszámlaszám szerepel, amely nem felel meg a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28-30. §-aiban foglalt előírásoknak.
Kérem szíves szakmai állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy hogyan oldható meg a fenti probléma! Lehet-e külön bankszámlája az önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalnak? Ha igen, hogyan kellene különválasztani azokat az önkormányzati feladatokat, amelyek nem a polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe/tevékenységébe, és ezáltal az adószáma alá tartozna? Milyen feladatok lehetnének ezek? Ha külön adószámon bonyolódnának egyes pénzforgalmak – véleményem szerint –, akkor külön gazdálkodó szervezetként kellene működnie az önkormányzatnak is, ami ellentmondana a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (2) bekezdés, valamint a 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott jogszabály alapján önálló adószámot kellett kérni azadóhatóságtól. Minden adószámmal rendelkező adóalanynak saját bankszámlaszámmalkell rendelkezni az Art. előírásai szerint. Két adóalany ugyanazonbankszámlaszámon nem működhet. Ha van saját adószáma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Óvodai, iskolai étkeztetés

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?
Részlet a válaszából: […] ...étkeztetésekbizonylatolásának kérdésében egyeztetés van folyamatban a Pénzügyminisztériummal,ezért e bizonylatolási kérdést (kell-e számlával vagy nyugtával kísérni vagysem) illetően célszerű figyelemmel kísérni az ezzel kapcsolatban a későbbiekbenmegjelenő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Áfa arányosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő levonási hányad képletének adattartalmával, illetve alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni, az intézmény belső ellenőrzésekor felmerült kérdésben.
Részlet a válaszából: […] ...jogosító és nem jogosító tevékenységet egyaránt végzünk, és azehhez történő beszerzéseket tételesen elkülöníteni nem tudjuk.A számlálóban szereplő közvetetten és közvetlenül kapcsolódóköltségvetési támogatás egyértelmű, a nevezőben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Áfaelszámolás önálló és részben önálló intézmények esetén

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?
Részlet a válaszából: […] ...amikor rendelkezik a számárafenntartott keret felhasználásáról (ez praktikusan akkor történik, amikor azintézmény nevére érkező számlákat kiegyenlítik).Megoldást jelenthet, ha az intézmény önálló jogi személymivoltát az alapító megszünteti, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.
1
2