Önkormányzati termőföld értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló külterületi 10 hektár nagyságú termőföldjét (legelőjét) kívánja értékesíteni. A legelő beépítésre nem szánt területen fekszik. Az ingatlanon fel-építmények is találhatóak: a legelő kerítéssel (10 éve) körbe van kerítve, illetve egy 300 m2 nagyságú épület (juhakol és egyben tejház) is található rajta. Az épület építési engedély alapján épült, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik, mert még nincs 100%-ig kész (az épület áll, néhány belső munka elvégzése hiányzik), ezáltal a hatóságtól használatbavételi engedélyt nem kapna. Önkormányzatunk jelenleg az épületet befejezni nem kívánja, ilyen "jogi" állapotban szeretné értékesíteni azt. Az épület "ténylegesen" sincs használatba véve. Az ingatlan-nyilvántartásban az "épület" azért nem szerepel, mert annak feltétele a használatbavételi engedély megléte. (Az épületfeltüntetés a vázrajz és használatbavételi engedély alapján történik.) Az értékbecslő viszont értékelte az "épületet" és a kerítést mint felépítményeket, mert helyszíni szemléje során megállapította, hogy a természetben azok a legelőn találhatóak. (A felépítmények becsült értéke egyébként többszöröse a legelő értékének.) A felépítmények értékével viszont nem lehet a legelő mint földterület értékét növelni, mert a Földtörvény 24. §-a (3) bekezdésének ha) pontját és a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. Az áfára vonatkozó kérdésem lényegében a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakon alapult, mely szerint a szerződésben az ellenértéken belül fel kell tüntetni a föld, illetve az azon található felépítmények stb. ellenértékét is. Az épületnek önálló helyrajzi száma nincs, az ingatlanon belül "kivett" alrészletként sem szerepel a használatbavételi engedély hiányában. A kerítés építéséhez engedélyre nem volt szükség. Az elkészült értékbecslés külön tartalmazza a legelő, a kerítés, illetve az épület értékét. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség az ingatlan értékesítése esetén? Hogyan kell számlázni a legelő értékét, az épület, illetve a kerítés értékét? Önkormányzatunk az ingatlanok értékesítését nem tette adókötelessé. Az épület új ingatlannak minősül, ezért áfásan kell értékesítenünk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) pontja alapján? Ebben az esetben a legelőre mint hozzá tartozó földrészletre is kiterjed az áfafizetési kötelezettség, vagy csak a 300 m2 altalajára? A kerítés áfamentesen értékesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...elkülönítetten kell kimutatni. Ezen elkülönített nyilvántartás nélkülözhetetlen feltétele, hogy annak a dokumentumán, a számlán elkülönítetten szerepeljen - együttes vásárlás esetén is - az épület, illetve a hozzá tartozó földrészlet ellenértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Önkormányzati bérlakás értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
Részlet a válaszából: […] ...mivel az ingatlan-bérbeadásra és az ingatlanértékesítésre külön-külön választható adókötelezettség. A bérleti díjat akkor is számlázni kell, ha a bérlő nem fizeti ki annak ellenértékét. Mindezekre tekintettel a bérletidíj-hátralék a lakás vételárába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Önkormányzati ingatlan eladása

Kérdés: 1. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 01. 11. Földhivatali határozat kézhezvétele: 2021. 04. 08. Földhivatali határozat kelte: 2021. 03. 01. Adásvétel bejegyzés dátuma: 2021. 01. 18. A vevő az értékesítésről kiállított számlát 2021. február hónapban kiegyenlítette. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból? Ha van értékcsökkenés, azt melyik időpontig kell elszámolni? 2. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant, szerződés szerint a vevő részletekben egyenlíti ki a vételárat. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 04. 15. Szerződés szerinti vételár megfizetése: 2021. 07. 14., 2022. 03. 30. Az önkormányzat a tulajdonjogát az ingatlanra fenntartja a teljes vételár átvételéig. A felek közösen kérik a "tulajdonjog-fenntartással történő adásvétel" tényének bejegyzését. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból, illetve elszámolni az értékcsökkenést? 3. Mi a teendő abban az esetben, ha az adásvétel meghiúsul, de a számla már kiállításra került?
Részlet a válaszából: […] ...átíráshoz való hozzájárulás napja a teljesítés napja, ez általában megegyezik az adásvétel földhivatali bejegyzése dátumával.A számlát a teljesítésig vagy attól számított legkésőbb 8 napon belül kell kiállítani. Az előlegről, foglalóról annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Lakóingatlan áfája

Kérdés: Önkormányzatunk az áfa hatálya alá tartozik. Magánszemélytől vásárolt egy lakóingatlant. Ezt most szeretné értékesíteni, szintén egy magánszemélynek. A lakóházat áfásan vagy áfa nélkül számlázhatjuk-e a vevőnek?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Komplex szolgáltatások megítélése

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló információk alapján a tényállás szerinti ügyletben a társaság az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítést teljesít. E törvénypont kimondja, hogy termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Önkormányzati szociális bérlakások értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes sorába. A vevő felé fennálló tartozást pedig követelésként kell nyilvántartani.Amennyiben a vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, akkor az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Önkormányzati telekértékesítés áfája

Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A köz­területből magánszemély részére eladunk telek­kiegé­szí­tésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az ingatlanok/ingatlanrészek értékesítése kapcsán áfa­fizetési kötelezettség biztosan nem merül fel, így az értékesítésről a számlát áfa felszámítása nélkül kell kiállítani.1. Építési telekAz építési telek definícióját az Áfa-tv. 259. §-ának 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Ingatlan térítés nélküli átadása, sorozat jelleg

Kérdés: Nem adóalany magánszemély önkormányzat részére, a felek megállapodása értelmében térítés nélkül ad át 6 db magánút megjelölésű ingatlant. A térítés nélkül átadott ingatlanok esetében, számosságuk okán, gazdasági tevékenységnek fog-e minősülni, áfaalanyiságot keletkeztet-e, így az ügylet során az értékesítéshez kapcsolódik-e forgalmiadó-fizetési kötelezettség, illetve az önkormányzat – amennyiben ezen ügylethez kapcsolódóan áthárított forgalmi adóval növelt beszerzést valósít meg – élhet-e adólevonási jogával?
Részlet a válaszából: […] ...sorozat jellegű értékesítésemiatt válik adóalannyá, a fizetendő adót az adóhatóság állapítja meg. Az adózóaz értékesítésről számlát köteles kiállítani, e kötelezettségének általánosszabályok szerint tehet eleget. Az adóalanyiság és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Önkormányzat áfa-visszaigénylési joga

Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 45. § (1) bekezdés a) pont értelmében, ha aszámla kiállítását követően az adóalany az áthárított adó összegét, illetve azannak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, helyesbítő számlátszükséges kiállítani. Az idézett paragrafus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Korlátozottan forgalomképes ingatlan értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete korlátozottan forgalomképes ingatlan értékesítéséről döntött. Hogyan kell könyvelni az értékesítést, ha az piaci értéken történik? Hogyan kell a korlátozottan forgalomképes ingatlant a nyilvántartásból kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfabevétel közgazdasági osztályozás szerintT 999 – K 992, 995 Funkcionális osztályozás szerintA 121. Ingatlanok állománya főkönyvi számla természetesen megbontható részletező számlákra, és ebben az esetben a bruttó érték kivezetésénél is ezeket a számlákat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.