Közműcsatlakozási díj továbbszámlázása

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Nullás számlaosztály

Kérdés: Kérem írjanak a nullás számlaosztály könyvelési szabályairól és tételeiről.
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek, az Áhsz. sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-s számlaosztályán belül a 00. és 03-09. számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettős könyvvitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Mérlegfordulónap után érkezett folyamatos teljesítésű számlák

Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...venni az adott időszak költségei között. Ez az összemérés elve.Főszabály szerint könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat (számla) alapján lehet, amit jellemzően a szállító utólag állít ki.Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezettségek azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
Részlet a válaszából: […] ...0. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök ésforgóeszközök nyilvántartási számláit és ellenszámláit.A számlaosztály számláit mindig a 0. számlaosztályon belüliellenszámlával kell megnyitni, és folyamatosan is így kell vezetni. Aszámlaosztály számlái...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] ...szemben nem számolhatók el – azt jelenti, hogyaz intézmény nem alkalmazhatja elszámolásánál a 44-45. Rövid lejáratúkötelezettségek számlacsoport megfelelő főkönyvi számláját a 28. Követelésekszámlacsoport megfelelő főkönyvi számlájával szemben.Az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

December hónapban teljesített szolgáltatások kimutatása a mérlegben

Kérdés: Év végén a szállítók mérleg szerinti értékének megállapításakor figyelembe kell-e venni a tárgyévet követő évben (pl. január) beérkező, de decemberi teljesítésű szolgáltatást tartalmazó kötelezettségeket (pl. távbeszélőszámla)?
Részlet a válaszából: […] ...az időpontot, ameddig a költségvetési évet követő évben figyelembe veszi ajanuárban (esetleg február első napjaiban) beérkezett számlákat, amelyekbentárgyévi (december havi) teljesítésű szolgáltatás szerepel.A mérlegben az áruszállításból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.