8 talált cikk a szja , adózás , kedvezmény , nyilvántartás , számla kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?

Kérdés: Az önkormányzat a településen élő, 65 év feletti idős emberek részére 5000 forint értékű élelmiszer-utalványt szeretne adni, melyeket a helyi boltban költhetnének el. Ezt a szociális keret terhére el lehet számolni a K48-as rovaton? Ilyen esetben a szociális rendeletben ezt fel kell tüntetni, vagy elég róla egy döntés? Az így adott utalvány – véleményem szerint – többcélú utalványnak minősül, mivel eltérő áfakulcsú termékekre is beváltható. Ebben az esetben a bolt által, a begyűjtött utalványokról kiállított TAM-számla lesz a kifizetés bizonylata (az utalványokat átvételi elismervényen adjuk át az idősek részére), vagy az utalvány lesz a kifizetés bizonylata? Ha a szociális keretben nem lehet elszámolni, akkor ez csekély összegű ajándéknak minősül? Illetve mindenkinek külön--külön, személyenként kell számfejteni, vagy a dologi kiadások között elszámolható?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?

Kérdés: Szeretnénk tudni, hogy a köztisztviselőknek a cafeteria-rendszerben lehet-e új számítógépet számlára venni, és a köztisztviselők ezt adnák le. Ha igen, akkor milyen adókulccsal adózna?

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?

Kérdés: A központosított közbeszerzéshez csatlakozva intézményeink dolgozóiknak kedvezményes mobiltelefon-készülékeket vásároltak, ennek következtében a dolgozók kedvezményes mobilszolgáltatásban részesülnek. Az intézmény könyvvitelében kell-e szerepelnie az intézmény által a dolgozóinak vásárolt mobiltelefon-készüléknek, illetve a szolgáltató által kiállított számlának, ha igen, akkor hogyan kell elszámolni, könyvelni? Kinek kell fizetni a közbeszerzés után a 125/1996. Korm. rendelet szerinti 2 százalékot, és milyen nyilvántartást kell vezetni róla?