3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Bankszámlanyitás lehetősége
Kérdés: Központi költségvetési intézményünknek 2009. évben szükségszerű volt a látogatók számára bankkártyás fizetési lehetőséget biztosítani múzeumi belépőjegyek megvásárlásához. Ezért az ajánlatokat kikérve, a legolcsóbb banki árajánlatot fogadtuk el. Így ennél a banknál folyószámlát kellett nyitnunk a pénzforgalom kezeléséhez. Erre a számlára folyik be a bankkártyás tranzakciókat érintő jegybevételünk, ahol természetesen kezelési költséget számítanak fel. A kérdésünk az lenne, hogy ezeket a tételeket melyik főkönyvi számlán keresztül kell könyvelni, elsősorban, hogy melyik főkönyvi számlát kell használni a folyószámlához?
2. cikk / 3 Közbeszerzési törvényben előírt ajánlati biztosíték elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárás nyertes vállalkozójának ajánlati biztosítékot kell fizetnie. A munka hosszú évekig fog eltartani. A szerződés szerint az ajánlati biztosíték később jóteljesítési garanciává fog átalakulni, és ha minden rendben lesz, akkor 15 év múlva vissza kell fizetni az összeget a vállalkozó részére. Hová könyvelhetjük ezt az összeget (már befolyt a költségvetési elszámolási számlára)? Véleményünk szerint nem számolhatjuk el végleges bevételként (9-be), viszont kérdéses az is, hogy 15 évig függő bevételként mutassuk ki (48)?
3. cikk / 3 Költségvetési szervek analitikus nyilvántartási kötelezettsége és az árajánlat és a szerződés közötti különbség
Kérdés: Milyen kötelezően előírt nyilvántartásokat kell vezetni a költségvetési intézményeknek, illetve a vállalkozásoknak (szállító, vevő stb.)? Egy munka elvégzésére adott árajánlat helyettesíti-e a vállalkozói szerződést, és fordítva, vagy mindkettőre szükség van? Vannak-e előírt összeghatárok, hogy mely esetben kell az árajánlat, a szerződés, vagy mindkettő?