Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói számla

Kérdés: Hogyan kell lekönyvelni a lakásépítés és
-vásárlás munkáltatói számlán lévő pénzösszeg egy részének előirányzat-felhasználási keretszámlára történő átvezetését működési feladatok ellátása esetén?
Részlet a válaszából: […] A 355. Lakásépítés és -vásárlás munkáltató támogatása főkönyvi számon csak a kincstári körbe tartozó államháztartási szervek számolhatnak el bevételt és kiadást.A számlaszám a 35. Belföldi idegen pénzeszközök között szerepel, a számlán elszámolt bevételek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Felújítás vagy karbantartás?

Kérdés: Intézményünk kollégiumában a beépített szekrény, valamint a parketta cseréje laminált padlóra, felújításnak vagy karbantartásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban:Szt.) 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerint felújítás "az elhasználódott tárgyieszközök eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló,időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
Részlet a válaszából: […] A 0. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök ésforgóeszközök nyilvántartási számláit és ellenszámláit.A számlaosztály számláit mindig a 0. számlaosztályon belüliellenszámlával kell megnyitni, és folyamatosan is így kell vezetni. Aszámlaosztály számlái és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Pénzmozgások könyvelése költségvetési szervek devizabankszámláin

Kérdés: Hogyan kell a költségvetésben könyvelni a devizabankszámlán jelentkező kiadásokat és bevételeket?
Részlet a válaszából: […] A devizaszámlák költségvetési szerveknél történőkönyvvezetési szabályait elsődlegesen az határozza meg, hogy hol vezetik ezeketa számlákat. E szerint megkülönböztetjük:1. MagyarÁllamkincstár által vezetett devizaszámlák elszámolási szabályaiJóváírt bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Környezetvédelmi alaphoz kapcsolódó számviteli elszámolás

Kérdés: A helyi önkormányzat rendeletet alkotott az önkormányzat környezetvédelmi alapjának létrehozásáról. Az alap létrehozásának lehetőségét, továbbá a bevételeinek és kiadásainak jogcímeit az 1995. évi LIII. törvény szabályozza. Nagy segítség volna, ha az alap pénzügyi-gazdálkodási, illetve számviteli elszámolási előírásairól kapnánk egy összegezést, illetve abban kapnánk segítséget, hogy ezeket az előírásokat hol, milyen joganyagban, szakmai kiadványban találhatjuk meg.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. és az Szt-vhr. előírásai a számviteli elszámolásokranem biztosítják az alapszerű nyilvántartást a kettős könyvvitel rendszerénbelül.Az Áht-vhr. 103. § (6) bekezdésének l) pontjában foglaltakszerint a helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Saját előállítású jelmezek nyilvántartása

Kérdés: Iskolánk tánctagozata költségigényes, mivel a ruhákat és cipőket az iskola biztosítja. A beszerzett ruhaanyagot azonnal költségként számoljuk el, vagy az abból készült ruhákat kell nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 9. mellékletének 9. pontjában foglaltak szerinta ténylegesen felmerülő folyó kiadásokat az 5. számlaosztályban kell könyvelni.Ennek az előírásnak megfelelően a beszerzett ruhaanyagokat az 54.Készletbeszerzések számlacsoport megfelelő számláján kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

Mozgókönyvtári feladatok elszámolása

Kérdés: A többcélú kistérségi társulásnak mozgókönyvtári feladatellátásra a 2007. évi költségvetési törvény alapján szolgáltatói szerződést kell kötni egy nyilvános vagy megyei könyvtárral. A megkötött szolgáltatói szerződés alapján végzett könyvtári szolgáltatást dologi kiadásként (áfát felszámító számla ellenében), vagy támogatásértékű pénzátadásként kell-e kezelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett problémát a vonatkozó jogszabályielőírás alapján először pontosítani kell. A 2007. évi költségvetési törvény 3.számú mellékletének IV./27. pontjához tartozó kiegészítő szabályok 4. pontjavonatkozik a mozgókönyvtári feladatok ellátásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] A törvényi előírás alkalmazása – amely szerint a követelésekés a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el – azt jelenti, hogyaz intézmény nem alkalmazhatja elszámolásánál a 44-45. Rövid lejáratúkötelezettségek számlacsoport megfelelő főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Megszűnt közműtársulat hitele miatt a tulajdonos önkormányzat könyvvizsgálati kötelezettsége

Kérdés: Könyvvizsgálatra kötelezettnek kell-e tekinteni az önkormányzatot abban az esetben, ha az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A § (2) bekezdésének megfelelően az előző évi kiadásainak összege meghaladta a 300 millió Ft-ot, és a közműtársulás megszűnése után átveszi annak vagyonával együtt a társulat hitelállományát is, amire egyébként a hitel felvételekor kezességet vállalt, ugyanakkor a közműtársulati lebonyolítási számla a számlarend szerint az idegen pénzeszközök között szerepel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 9. mellékletének 3/b. pontja a megszűnővíziközmű-társulattal kapcsolatban a következő rendelkezést tartalmazza:"A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.)Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Állami hozzájárulások elszámolási számla alkalmazása

Kérdés: Fejlesztési célú hitellel rendelkező önkormányzat vagyunk, pénzintézetnél alszámlát nyitottunk a normatív állami támogatás pénzforgalmunk bonyolítására. Az alszámlára érkező bevételeket az érkezés napján átvezettük a költségvetés bankszámlánkra, ahonnan teljesítjük mind a működési, mind a fejlesztési kiadásainkat. Helyesen járunk-e el az alszámla átvezetésével? Helyesen gondoljuk-e, hogy az alszámláról nem teljesítünk kifizetéseket? Hó végén az alszámlaegyenleg 0 forint.
Részlet a válaszából: […] Az Ámr. 103. § (11) bekezdése szerint "a hitellelrendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállalóhelyi önkormányzat a normatív állami hozzájárulásokkal, az egyéb központiköltségvetési támogatásokkal, az átengedett személyi jövedelemadóval,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.
1
2