Devizaszámla

Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézményünk egy pályázaton több ezer eurót nyert, melyre euróalapú devizaszámlát kellett nyitnunk. A gazdasági események könyvelése forintban történik, hogyan és milyen főkönyvi számlákra? Árfolyamveszteség vagy árfolyamnyereség esetén hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A hitelintézeteknél vezetett devizaszámlák pénzforgalmát,amelyekre közvetlenül érkeznek az Európai Uniótól az átutalások, a következőkszerint kell könyvelni. A gazdasági események a 328. főkönyvi számlaszámúdevizaszámlán keresztül történnek. Ez a számla a devizában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Lakásépítési és -vásárlási számláról a bevételek átvezetése

Kérdés: A bankszámláról (355) átutaltunk a felhasználási keretszámlára (331) x forintot. Miképpen kell könyvelni, vagyis a könyvelési tételeket szeretném megkérdezni.
Részlet a válaszából: […] A 355. főkönyvi számla a központi költségvetési szervek lakásépítésiés -vásárlási támogatási számlája.A 355. főkönyvi számla idegen pénzeszközök körébe tartozik.A számláról a költségvetési körbe történő bevételátvezetés könyvelési tételei: 1. Idegen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] A törvényi előírás alkalmazása – amely szerint a követelésekés a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el – azt jelenti, hogyaz intézmény nem alkalmazhatja elszámolásánál a 44-45. Rövid lejáratúkötelezettségek számlacsoport megfelelő főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk falugondnoki gépkocsit lízingel. Hogyan kell helyesen a zártvégű pénzügyi lízinget lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsi pénzügyi lízinggel történő beszerzésénekkönyvelési tételei a következők:– Lízingdíj első részletének kiegyenlítése – áfa nélküli -összegben T 1323 – K 341– A teljes vételárra eső, leszámlázott áfa elszámolása T 1822 – K 341–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Központi költségvetési szervnél visszatérítendő lakásépítési, -vásárlási támogatás elszámolási szabályai

Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?
Részlet a válaszából: […] A lakásépítés munkáltatói támogatására elkülönítettpénzeszközöket továbbra is a 365. Lakásépítés munkáltatói támogatása főkönyviszámlán kell elszámolni. A pénzeszközök elkülönített számlára történőátvezetésénél az ideiglenesen átadott és átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.