3 talált cikk a kötelezettségvállalás , nyilvántartás , pénzforgalom , számviteli nyilvántartások kifejezésre

Kérdés: Iskolánkban az igazgató kérésére április hónaptól a kiadási pénztárbizonylatot nem a pénztárban kell kiállítani, hanem a titkárságon az egyik kolléganő végezné. Úgy tervezik, hogy számla alapján (vagy bemondásra, hogy valakinek adjunk pénzt valamire) kiállítja a bizonylatot, letépi az első példányt, azt hozzák át a pénztárba. Mellé rakjuk a kötelezettségvállalási belső nyomtatványunkat. Ekkor a pénztárban aláírja a pénzt felvevő a kiadási pénztárbizonylat első példányát (mert ugye csak az van a pénztárban). Így a kiadási pénztárbizonylaton a pénzt átvevő csak az eredeti példányon ír alá, ami számomra nem egyértelmű, mert ezzel eleve a másodpéldány nem lesz bizonyító erejű, hogy ki is vette fel a pénzt valójában? Ugyanis maga a tömb őrzése sem a pénztárban lenne. Tudomásom szerint a pénztár bizonylatait a pénztáros állíthatja ki, mind a bevételi, mind a kiadási pénztárbizonylatot. Úgy érzem, hogy ezzel megsértünk több törvényt, és zártkörű rendszer sem biztosítható. Szeretnék választ kapni arra, a fentiekben vázolt folyamat megfelel-e a szabályoknak Önök szerint?

Kérdés: A fordított adózással kapcsolatos kontírozást szeretném tudni, mikor könyvelem a számlán nem szereplő áfát teljesítésként? A bevallás során, vagy a számlával egyidejűleg "előírom" egy pénzforgalom nélküli számlával szemben?

Kérdés: Középiskola íróasztalokat és székeket vásárolt a diákok és a tanárok számára. A kötelezettségvállalások dokumentumán, a megrendelésen (formanyomtatvány) jelezte, hogy a 2 százalék engedményre vonatkozóan élni kíván a lehetőséggel, és a szállítás előtt átutalja a vételárat. A szállító a kedvezményes értéken visszaigazolta a megrendelést. Az intézmény a kedvezményes előlegszámla teljes végösszegét átutalta a szállítónak. Az átutalást követően a teljesítés és azok dokumentálása rendben megtörtént. A belső ellenőrzési csoporton belüli domináns vélemény szerint (csalás) az intézmény a számviteli alapelveket megsértette. Igaz-e az utóbbi állítás, vagy az intézmény eljárása helyes volt?