Felmentési idő alatt elhunyt köztisztviselő végkielégítése

Kérdés: Önkormányzati hivatal köztisztviselőjének jogviszonyát felmentéssel szerettük volna megszüntetni a következőképpen:
2022. 07. 21-én lejárt a táppénzjogosultsága, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a munkavégzésre egészségi okból nem volt alkalmas. Felmentéssel megszüntettük a jogviszonyát kéthavi felmentési idővel, amelyből 2022. 07. 22. – 2022. 08. 21-ig szabadság, 2022. 08. 22. – 2022. 09. 21-ig felmentés a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát a jogviszonya 2022. 09. 21-én szűnt volna meg, és 37 évi jogviszony után még 8 havi végkielégítés és szabadságmegváltás is járna. Sajnos 2022. 08. 29-én meghalt. Ha a megszűnés jogcímét elhalálozásra módosítom, akkor 2022. 08. 22. – 2022. 09. 29-ig felmentési időre járó bért számfejthetünk-e, és végkielégítés ez esetben megilleti-e az örökösöket? A még ki nem vett szabadságok kifizetése, szabadságmegváltás jogcímen szerintem mindenképpen jár.
Részlet a válaszából: […] Az Mfv.II.10.097/2019/3. számú ügyben hozott kúriai határozat alapján abban az esetben, ha a kormánytisztviselő a felmentési idő alatt meghal, a végkielégítésre jogosultság szempontjából a munkáltatói intézkedés, azaz a felmentés közlésének van jelentősége.A jogszabály a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Szabadság a felmentési idő alatt

Kérdés: Köztisztviselőnk jogviszonya öregségi nyugdíjra való jogosultsága miatt felmentéssel megszűnik. A két hónap felmentési idejére is megilleti őt a szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselőnek a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Ezen túlmenően szabadság jára) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,b) a szülési szabadság,c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása I.

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő kolleganőnk 2012 októberében szeretné a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetőségét igénybe venni. A 40 éves jubileumi jutalomra is jogosult lett volna a korábbi Ktv. alapján. A 40 éves jubileumi jutalomba a 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 150. §-ának (3) bekezdése alapján mely munkaviszonyok számítanak bele? Ha a kolléganő 1992. július előtt az Mt. hatálya alól áthelyezéssel került intézményünkbe, akkor ezen évek beszámítanak-e a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető idejébe?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozóházastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamátfigyelembe kellett venni. Az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonybantöltött időként jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Közszolgálati jogviszonyban töltött idő jubileumi jutalom szempontjából

Kérdés: Községi önkormányzat köztisztviselője vagyok. A jubileumi jutalom (25 éves) kiszámításához kérnék segítséget. 1985. július 1-jétől 1991 októberéig a V.T. költségvetési üzemével álltam munkaviszonyban. 1991. október 6-tól 1993. október 6-ig munkanélküli lettem (munkaügyi központtól kaptam ellátást). 1994 márciusáig jövedelempótló támogatásban részesültem, március 26-tól az önkormányzat alkalmazásában állok, 1995. január 1-jétől – jelenleg is – köztisztviselői státuszban vagyok. Mikor jár nekem a 25 éves jubileumi jutalom, figyelembe vehető-e minden jogviszonyom? A fizetési besorolásra, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása miben tér el?
Részlet a válaszából: […] ...ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítődolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljesidőtartamát is figyelembe kell venni. Az 1992. július 1-jét megelőzőenmunkaviszonyban töltött időként jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...folyósítási ideje, – az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozásvagy ápolás miatt igénybe vett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnekminősülő első 30 napja,– az ápolási díjban részesülés időtartama.Az ismertetett jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.