Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos biztosítotti jogállást nem érinti az a tény, hogy a kisadózó az e jogviszony mellett fennálló munkaviszonyában betegszabadságra vagy táppénzre jogosult az adott hónap egészében, és ezzel összefüggésben nem eredményezi a kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Keresőképtelenség táppénz nélkül

Kérdés: Dolgozónk keresőképtelenné vált, de korábbi táppénz előzménye miatt csak rövid ideig jogosult táppénzre. Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a táppénzjogosultság lejár? Milyen feltételekkel szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmatlanság, azonban az Mt. 68. §-a alapján a felmentési idő csak a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődhet meg. A betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével tehát akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Szabadság a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára

Kérdés: Köztisztviselők és közalkalmazottak esetében a felmentési idő azon részére, amelyre a munkáltató felmentette őket a munkavégzés alól, jár-e a hatályos jogszabályok alapján szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselők esetében isalkalmazandó – 130. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a munkaviszony szünetelésénekmely időtartamára jár szabadság. Szabadság jár többek között minden olyanmunkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...egyhaviilletményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonybanáll, kivéve ha:– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,– gyermekgondozási segélyben, illetve– gyermekgondozási díjban részesül.A juttatás kifizetéséről január 16-án...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.