Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos biztosítotti jogállást nem érinti az a tény, hogy a kisadózó az e jogviszony mellett fennálló munkaviszonyában betegszabadságra vagy táppénzre jogosult az adott hónap egészében, és ezzel összefüggésben nem eredményezi a kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...Nemzeti Népegészségügyi Központ (tiszti főorvosi hivatal) rendelhet el.Az egészségügyi államigazgatási szerv– az egyén személyes szabadsághoz való jogait, a betegek (ideértve a fertőző betegségre gyanús személyeket is) jogait korlátozhatja,– a természetes és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Gyermek gondozására tekintettel kapott ellátások melletti munkavégzés

Kérdés: Főállású polgármester jelenleg csecsemőgondozási díjban részesül, de a település életében továbbra is tevékeny részt vállal. Gyermeke 3 éves kora előtt részmunkaidőben foglalkoztatható-e?
Részlet a válaszából: […] ...a következőket lehet elmondani társadalombiztosítási oldalról. A csecsemőgondozási díj (CSED) főszabályként a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, 168 napig jár a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Nem jár azonban, ha a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony 2014-től

Kérdés: Milyen változások érintik a nevelőszülőket 2014-től?
Részlet a válaszából: […] ...feladatot. Az egységes jogviszony bevezetésével minden nevelőszülő biztosítottnak fog minősülni, jogosulttá válik táppénzre, betegszabadságra, szabadságra, valamint végkielégítésre. A nyugdíjak számításánál szolgálati idő lesz a nevelőszülőként eltöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

"40 éves kedvezményes jubileumi jutalomra" jogosultság

Kérdés: 1973. 10. 08-tól van folyamatos munka­viszonyom mint közalkalmazott. 2011. 12. 31-ig megszerzett szolgálati időm 38 év 97 nap. Úgy értesültem, hogy a 40 éves jubileumi jutalom 1974. augusztus 1-jétől számolandó. Mikor mehetek el nyugdíjba, hogy megkapjam a 40 éves jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...amely alatt a közalkalmazott nem végzett munkát, a közalkalmazotti jogviszony szünetelt (pl. 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, GYES, GYED ideje);– a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átvevő munkáltatóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

"40 éves nyugdíjra" jogosultság 2012-ben

Kérdés: Intézményeinkben több közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy nyugdíjba vonulna a 40 éves munkaviszony megléte jogcímén 2012-ben. Költségvetés készítése folyik, ehhez szeretném tudni, hogy mennyi a felmentési idejük (a Kjt. 33. §-a alkalmazható 2012-ben is?), az őket megillető szabadság kiadása mikor esedékes? Szabadság jár a felmentési időre is? Jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkában töltött utolsó nap? Ez esetükben a felmentési idő utolsó napja?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 33. §-ának (2)bekezdésében foglaltak szerint. A felmentési idő jogszerző időnek számít, ezértannak tartamára is kell számolni szabadságot. A munkáltató legalább afelmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzésalól, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Köztisztviselő nyugdíjasnak minősülése és végkielégítésre való jogosultsága

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem teljesen egyértelmű, hogy az érintettköztisztviselő 2011. május 11-én az öregségi nyugdíjkorhatárt tölti be, vagy azelőrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges életkort.Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 14.

Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és közszolgálati jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Köztisztviselő besorolása a munkakönyve alapján 1970. 11. 20-tól megtörtént, ezen idők közszolgálati időként elismerésre kerültek. Időközben szolgálati idő elismerése révén a nyugdíjigazgatóság 1970. II. 20-át megelőzően is mutatott ki 1967-től évente változóan ledolgozott napokat (25, 4, 27, 77 napok). Ezeket is figyelembe kell venni a besorolásnál és a 40 éves jubileumi jutalom számításánál? A köztisztviselő 2 évig egy TSZ-nél pénzügyi ügyintéző volt. Ez a jubileumi jutalom szempontjából munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak (szövetkezeti tagsági viszony) számít?
Részlet a válaszából: […] ...gyermek ápolására, gondozására, továbbá a tartós külszolgálatotteljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadságteljes időtartama,– a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartama,– az 1992. július 1-jét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...egyhaviilletményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonybanáll, kivéve ha:– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,– gyermekgondozási segélyben, illetve– gyermekgondozási díjban részesül.A juttatás kifizetéséről január 16-án...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.