7 talált cikk a végrehajtás , költség , belső ellenőr , szakképesítés kifejezésre

Kérdés: A Kjt. 66. §-a értelmezésében szeretnénk segítséget kérni.
Intézményünk (múzeum) gazdasági vezetője az alábbi képesítésekkel rendelkezik:
- főiskolai diploma gazdálkodási szakon,
- főiskolai diploma kommunikációs szakon (PR-szakirány),
- államháztartási és vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség,
- bér- és társadalombiztosítási ügyintézői végzettség,
- adótanácsadói végzettség.
Gazdasági ügyintézőnk (akinek munkaköri leírásában szerepelnek könyvtárral kapcsolatos feladatok is) az alábbi képesítésekkel rendelkezik:
- főiskolai diploma könyvtári szakon,
- államháztartási és vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség.
A két dolgozó mely szakképesítéseit lehet beszámítani az illetménybe?

Kérdés: Ha a jegyzőnek nincs pénzügyi végzettsége, akkor az általa megbízott, megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő tekinthető-e gazdasági vezetőnek, vagy továbbra is a jegyző a gazdasági vezető, és a megbízott pénzügyi végzettségű dolgozó csak pénzügyi ellenjegyzést végez, illetve mint regisztrált könyvelő aláírja a beszámolót és az információs jelentéseket? Meg kell bíznia a jegyzőnek pénzügyi végzettség hiányában valakit gazdasági vezetőnek, vagy csak pénzügyi ellenjegyzőnek és beszámoló-aláírónak? Abban az esetben, ha van a jegyzőnek pénzügyi végzettsége, végezhet pénzügyi ellenjegyzést az önkormányzatnál és az intézményeknél? A hivatalnál pedig egy megfelelő végzettségűnek kell a pénzügyi ellenjegyzés feladatot ellátni? Az önkormányzati belső kontroll működtetéséért minden esetben a jegyző felel, ha van pénzügyi végzettsége, ha nem?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál (gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv) hamarosan a gazdasági csoportvezető helyébe fiatalabb dolgozó lép, aki felsőfokú banki szakügyintéző végzettséggel rendelkezik. E mellé szeretne elvégezni egy mérlegképes könyvelői tanfolyamot is. Elegendő-e a vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség a pozíció betöltéséhez, illetve ezek ismeretében valóban betöltheti-e a pozíciót?

Kérdés: Az önállóan működő és gazdálkodó polgár­mesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint a hivatal szervezeti egységekre/csoportokra tagozódik. A csoportok szakmai munkáját csoportvezetők irányítják, nem vezetői beosztásban. A hivatalhoz van rendelve két részben ön­­állóan működő intézmény is, aminek a pénzügyi feladatait a hivatal látja el. Hogyan kell értelmezni az Ávr. 9. §-ának (1) bekezdését? Ha van elkülönült szervezeti egység (pénzügyi csoport), akkor az a nevétől függetlenül gazdasági szervezetnek minősül? Ha igen, lehet-e a vezetője a jegyző? A jegyzőnek jogi szakképesítése van (pénzügyi nincs), ezért a beszámolókat a jogszabálynak megfelelő szakképesítéssel rendelkező köztisztviselő írja alá. Mondhatja-e a képviselő-testület, hogy a hivatal szervezeti egységekre/csoportokra tagozódik, de gazdasági szervezettel nem rendelkezik?

Kérdés: 2009. október 16-án megjelent a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 18/2009. (X. 6.) PM rendelet (már változott). A rendeletben előírtak szerint 2010. évben a regisztrációhoz szükséges kérelmet a dolgozó benyújtotta, a regisztráció megtörtént. 2010. július 12. és 2010. szeptember 9. között a Vám- és Pénzügyőri Iskola szervezésében megtartott 265 órás ÁBPE-továbbképzés I.-ben részt vett, 2010. szeptember 9-én sikeres vizsgát tett. A közalkalmazotti fizetési besorolás tekintetében melyik a helyes, "F" vagy "G" fizetési osztály? Jelenleg a közalkalmazott belső ellenőrként dolgozik, az "F" fizetési osztályba van besorolva, iskolai végzettsége Pénzügyi és Számviteli Főiskola és mérlegképes könyvelői végzettség. A közalkalmazotti törvény szerint "G" fizetési osztályba sorolandó: "a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör". Kérem állásfoglalásukat, hogy melyik fizetési osztályba kell a fenti végzettséggel rendelkező belső ellenőri munkakört besorolni! Az ÁBPE-továbbképzés I. megfelel-e a jogszabályban előírt szakvizsgának?

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?

Kérdés: A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.