5 talált cikk az áfa levonása , költség , támogatások , költségvetési szerv , szerződés kifejezésre

Kérdés: Intézményünkben (központi költségvetési szerv) az EU társfinanszírozott operatív programok (TIOP és ÉMOP) befejezési határideje meghosszabbításra került 2015. 12. 31-ig. A projektekben a kivitelezői számlák szállítói kifizetésűek voltak, a módosítást követően pedig utófinanszírozottak lettek. A 2015. 10. 31-ét követő kiviteli számlákra, fordított áfára a támogatási szerződés szerinti támogatás 100%-ban megelőlegezésre került november elején. Az intézmény a megelőlegezett támogatást az Áht. 20. §-a szerint vissza nem térítendő támogatásként számolta el B16, B25 rovatokra. A közreműködő szervezet a 2015. 12. 31-ig benyújtott, de a fordulónapig még el nem fogadott összegről egyenlegközlőt küldött, amiben kéri az érintett összeg támogatási előlegből eredő, kötelezettségként való visszaigazolását. Megítélésünk szerint az egyenlegközlőt az intézmény nem igazolhatja vissza, hiszen a könyveiben 2015. 12. 31-én ilyen jogcímen kötelezettség nem szerepel. Helyesen járt-e el az intézmény a támogatás elszámolásakor, illetve ezzel összefüggésben jogszerűen tagadja-e meg a KSZ által kiküldött egyenlegközlő aláírását?

Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!

Kérdés: Egy költségvetési szerv a normál tevékenységén kívül gazdasági tevékenységet végez, amely többfajta tevékenységet foglal magában. Az egyik gazdasági tevékenységének keretében foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozókat, akik után állami dotációt kap. A csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató tevékenység semmiféle összefüggésben sincs a többi gazdasági tevékenységgel. (Külön szerződés alapján más cégeknek végzett munkában közreműködnek.) A levonható áfa meghatározásakor elkülöníthető-e a többi gazdasági tevékenység beszerzéseinek áfája (ezek egyértelműen levonhatók-e, és csak a fennmaradó hányadra kell levonási hányad alapján megosztást alkalmazni, tekintettel a dotációra)? Számszerűsítve a kérdést: Teljes árbevétel: 5700 E Ft (áfa 1425 E Ft) Ebből kereskedelmi tevékenység bevétele: 1700 E Ft Csökkent munkaképességűek bevétele: 4000 E Ft Állami dotáció: 4571 E Ft Levonható áfás beszerzés: Kereskedelmi áru: 1500 E Ft (áfa 375 E Ft) Egyéb beszerzés, szolgáltatás: 308 E Ft (áfa 62 E Ft) Helyesen teszem-e, ha a fizetendő áfával szemben a 375 E Ft-ot megjelenítem a levonható áfasoron, a fennmaradó 62 E Ft-ot pedig a következő levonási hányaddal számolva az arányosított áfasoron vallom be? Levonási hányad = 5700 E Ft = 55,496% 5700 E Ft + 4571 E Ft Arányosított áfa: 62 x 0,55496 = 34 E Ft, vagy pedig a teljes beszerzés levonható áfáját arányosítással kell megállapítani, tekintettel a dotációra?

Kérdés: 2003-tól a múzeumi tevékenység is áfaköteles lett. Ezzel kapcsolatosan több kérdés vetődik fel. – Egyes napokon, illetve bizonyos kör számára ingyenesen látogatható a múzeum. Befolyásolja-e ez a levonási jogot? Mi a helyes eljárás, ha előre nem ismert, hogy hány fő lesz az adott kiállítás ingyenes látogatója? – Kell-e áfát fizetni a múzeum által elnyert pénzösszegre? – A kiállításokhoz kiállításvezetőt adunk azoknak, akik megvásárolják a belépőjegyet. Kell-e ez után áfát fizetni? – Ingyenesen adunk bizonyos kiadványokat. Áfás ez az átadás? – Tevékenységünk, a tulajdonunkban lévő anyag térítés nélkül kutatható. Keletkeztet-e ez az ingyenes tevékenység áfakötelezettséget, illetve módosítja-e a levonható adót? – 2002. évben ellenértéknek minősülő támogatást kaptunk, amiből 2002. év teljesítési időponttal beszerzéseket teljesítettünk, és a szolgáltatást is 2002-ben végeztük, azonban a számlák kifizetésére csak 2003-ban került sor. Milyen adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Mint költségvetési szerv, többféle támogatást kapunk a központi költségvetésből. Szeretnénk tisztán látni: mitől függ az, hogy kell-e utána áfát fizetni, és az abból finanszírozott beszerzések utáni mikor illet meg az áfalevonási jog?