10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Egyenes és fordított adózás egy beruházásban
Kérdés:
Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor egy beruházáson belül van új, engedélyköteles útépítés, ami eddig fordított áfás beruházásnak minősült, és van nem engedélyköteles meglévő útfelújítás is, ami eddig nem volt fordított áfás beruházás? A szerződésen belül két részre kell-e bontani a szerződéses összeget, vagy ebben az esetben ami nem lenne fordított áfás rész, az átminősül-e fordított áfásnak?
2. cikk / 10 Fordított adózás alkalmazása tornacsarnok és öltöző építése esetén
Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezéssel foglalkozó, áfa fizetésére kötelezett belföldi adóalany. Egy iskola megrendelt egy ingatlan létrehozására irányuló építésihatóságiengedély-köteles építési-szerelési munkát társaságunktól. A megrendelő fordított adós nyilatkozatában kijelenti, hogy alanyi adómentesként veszi igénybe a szolgáltatást, a szerződése egyenes áfásként került aláírásra. Társaságunk a fenti munka teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe, aki szintén áfafizetésre kötelezett belföldi adóalany. Az alvállalkozó a fentiek szerint elvégzett építési-szerelési munkáról egyenes vagy fordított adózás szerinti számlát köteles társaságunk felé kiállítani? A mellékelt konkrét alvállalkozói szerződés milyen adózás alá tartozik?
3. cikk / 10 Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja
Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
4. cikk / 10 Fordított adózás alkalmazhatósága tűzvédelmi rendszer kiépítésekor
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló társaság egy már meglévő építményében belső átalakításra, fejlesztésre kerül sor. Az ingatlan átalakítása során természetszerűleg történnek építési munkák, azonban az átalakítás építésügyi hatóság engedélyéhez nem kötött. Az átalakítás magában foglalja egy olyan tűzvédelmi rendszer (beépített tűzjelző és oltórendszerek) kialakítását is, amely az építménybe beépítésre kerül. Az átalakítási munkálatokat egyetlen fővállalkozó végzi a társaság részére. A tűzvédelmi rendszer kiépítése és hatóság általi engedélyeztetése is a fővállalkozó által vállalt kötelezettségek közé tartozik, azonban az mind az arra jutó ellenérték vonatkozásában, mind a munkálatok terjedelmében csupán kisebb részét teszi ki a kötelezettségvállalásnak. A felek alapvetően nem a tűzvédelmi rendszer kiépítése miatt léptek üzleti kapcsolatba, az csupán az ingatlan belső átalakításának kötelező következménye, mivel az adott ingatlanban a tűzvédelmi rendszer kiépítése, engedélyeztetése jogszabályban előírt kötelezettség. Mind a társaság, mind a fővállalkozó Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany, melynek nincs olyan jogállása, amely miatt tőle az adó ne lenne követelhető. A tűzvédelmi hatóság engedélyét olyan engedélynek kell-e tekinteni, amely építési tartalmú, így a beépített tűzvédelmi rendszer létesítésére és használatbavételére vonatkozó engedélyezési eljárás befolyással bír-e a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás áfakezelésére, azaz fordított adózás alkalmazandó-e a teljes ügyletre?
5. cikk / 10 Ingatlanértékesítés számlázása
Kérdés: Számlázással kapcsolatban kérem a segítségüket. Az önkormányzat előszerződésben eladott egy tulajdoni lapon szántónak jelölt területet, melyre befolyt a foglaló és az előleg. A terület a foglalót követő 15 napon belül átminősítésre kerül "Gksz"-ről "Má"-ra (ennek költsége közös). A fennmaradó vételár augusztus végén lesz esedékes. Milyen áfatartalommal kell az értékesítés után a számlát kiállítanunk (előlegre, foglalóra, fennmaradó részre)?
6. cikk / 10 Fordított áfa
Kérdés: Pályáztunk ingatlanátalakításra, melyet elnyertünk. Az ingatlanátalakítás fordított adózás alá esik. Könyveléstechnikája megjelent a 2058. számú kérdés alatt. Adómentes tevékenységhez vesszük igénybe, tehát áfával aktiváljuk. Amivel gondom van, az az előirányzat könyvelése. Erre félig választ ad a 2288. számú kérdés "Fordított áfa előirányzata". Könyvelésünk a következő: Számla kifizetése T 123 K 3311 100 210 KTK Áfát is lekönyveljük pénzforgalom nélküli tételként: T 18122 K 499 25 T 499 K 919 25 Majd állományba vesszük: T 121 K 4122 125 Befizetjük a fordított áfakötelezettségünket: T 56 K 3311 25 131 KTK Előirányzatosítom az beruházás fordított áfáját: T 497 K 18 25 210 KTK T 919 K 497 25 312 KTK Áfabefizetés a dologi kiadásunkat csökkenti. Az áfa kiadás-bevétel előirányzatosításával az áfaberuházás már a helyére került. Pályázat utófinanszírozott, elszámolás után kapjuk meg a pénzt, átvett pénzeszközként. Kérdésem, hogy hová előirányzatosítsam az "Átvett pénzeszközt"? Nettó érték után 100 21 KTK Intézményi beruházás. Áfa értéke után 25 13 KTK Dologi kiadás? A 2288. sz. kérdés utolsó mondatát sem értem. Ha az előirányzatot megemelem mind a kiadási, mind a bevételi oldalon, ezáltal a költségvetés főösszege is megnő. "Ez a pénzforgalomban nem eredményez változást". Amikor lekönyvelem pénzforgalom nélküli tételként az áfa bevételt-kiadást, megnő a forgalma ezeknek a főkönyvi számláknak. Az előirányzatosítás után az áfa pénzforgalom nélküli mozgását is bejelentettem a kincstárba, mint kiadást és bevételt, hogy egyezzen a főkönyv és a kincstár, tehát megjelent a pénzforgalomban is.
7. cikk / 10 Tűzvédelmi rendszer beépítése és a fordított adózás viszonya
Kérdés: Fordított adózást kell-e alkalmazni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan tűzvédelmi rendszerének alvállalkozó bevonásával történő beépítése során?
8. cikk / 10 Lift értékesítésének adózása
Kérdés: Vállalkozási szerződés keretében az általunk megadott paraméterek figyelembevételével felvonó létesítését rendeltük meg irodaépületünkbe. A szolgáltató arra vállalkozott, hogy a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át minden szükséges feladatot elvégez. Ennek megfelelően az engedélyezési és telepítési terveket is elkészíti, legyártja a felvonókat és a tornyokat, beszabályozza a berendezéseket, elintézi a műszaki hatósági átadás során felmerülő feladatokat, lebonyolítja az engedélyezési eljárást. A 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet egyértelműen rendelkezik arról, hogy a felvonók létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A létesítést követően használatbavételi engedélyre van szükség. Vita támadt mindezen tények ellenére, hogy fordított adózás alá tartozik-e ez az ügylet, melynek eldöntésében kérem segítségüket.
9. cikk / 10 Fordított adózás átmeneti szabályai
Kérdés: Kérem segítségüket az alábbi kérdésekben. Hogyan járunk el helyesen? Hogyan jár el a munkát végző cég helyesen az alábbi szolgáltatások esetében? 2007. évi szerződés szerint 2007-ben részszámlázás történt. Az Áfa-tv. szerint lehetőség volt az egyenes adó megtartására a 2008. év I-IV. hónapban, és így történt a számlázás. Az előzőekben leírt esethez 2008-ban alvállalkozó is végzett munkát. Ez a szerződés 2008. évi, és számlázás is csak 2008-ban történt I-IV. hónapban fordított adózás formájában. Kérdés: Ha a fővállalkozó szerződése egyenes adós az áfa szempontjából, lehet-e az alvállalkozó fordított áfás? Ha a szerződés nem engedélyköteles, de I-IV. hónapban végzett munka besorolása miatt fordított adózás alá tartozott, V. hónaptól hogyan kell elszámolni az áfát?
10. cikk / 10 Önkormányzati ingatlanon végrehajtott beruházás
Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!