20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Szellemi termékek nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk egy új weboldalt készít, mert a régi elavult. A szerződés szerint az így elkészülő szellemi termék az önkormányzat tulajdona lesz. A megkötött szerződés szerint a weboldal készítése három lépcsőben valósul meg, és mindegyik után egy-egy részszámlát állíthat ki a vállalkozó. Két részszámla a 2023-as évben már kiállításra került, egy pedig 2024-ben. A számviteli szabályok szerint a szellemi termékeknek év végén nem lehet "befejezetlen" állománya, azok az állományi számlán szerepelnek. Tehát olyan, mintha az önkormányzat a 2023. évben már aktiválta volna a két részszámlát, holott a weboldal még nem működik, a tényleges használatbavétel csak 2024-ben fog megtörténni. Kérem, tájékoztassanak a helyes gyakorlatról!
2. cikk / 20 Önkormányzatok által közösen beszerzett tárgyi eszköz megvásárlása, nyilvántartása, térítésmentes átadása
Kérdés: Több önkormányzat közösen megállapodott arról, hogy a rendőrség feladatainak ellátását közösen beszerzett tárgyi eszközzel kívánják segíteni úgy, hogy minden önkormányzat a saját anyagi lehetőségeihez képest hozzájárul az eszközbeszerzéshez. Az önkormányzatok megbíztak maguk közül egy önkormányzatot, hogy az eszköz beszerzésével és a rendőrség részére történő átadással kapcsolatos feladatokat lássa el. A rendőrségnek történő átadás jogcíme kölcsönhaszon-szerződés alapján ingyenes használatba adás. A beszerzés úgy történne, hogy az önkormányzatok között létrejött megállapodás alapján minden önkormányzat átutalja a felajánlott összeget a beszerzéssel megbízott önkormányzat számlájára, amely az összegyűlt "támogatás" terhére megvásárolja az eszközt. A számla a megbízott önkormányzat nevére szólna, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban nem kivitelezhető, hogy kb. 2-3 millió forint értékű eszköz beszerzési árát 15-20 önkormányzat nevére megbontsa az eladó.
1. Hogyan történjen a közösen beszerzett eszköz aktiválása?
a) Az anyagi hozzájárulás arányában minden önkormányzat külön-külön aktiválja és tartja nyilván saját mérlegében a tulajdonuk arányában? Ebben az esetben mi az aktiválás bizonylata?
b) A beszerzéssel megbízott önkormányzat aktiválja és tartja nyilván 100% beszerzési áron? Ebben az esetben hogyan kell nyilvántartani és könyvelni a közös tulajdonban lévő tárgyi eszköz beszerzését?
2. Helyesen gondoljuk, hogy az aktiválást követően a rendőrségnek történő ingyenes használatba adásról szóló kölcsönhaszon-szerződést a beszerzésben érintett önkormányzatok és a használatba vevő rendőri szervezet közösen kötnék meg?
1. Hogyan történjen a közösen beszerzett eszköz aktiválása?
a) Az anyagi hozzájárulás arányában minden önkormányzat külön-külön aktiválja és tartja nyilván saját mérlegében a tulajdonuk arányában? Ebben az esetben mi az aktiválás bizonylata?
b) A beszerzéssel megbízott önkormányzat aktiválja és tartja nyilván 100% beszerzési áron? Ebben az esetben hogyan kell nyilvántartani és könyvelni a közös tulajdonban lévő tárgyi eszköz beszerzését?
2. Helyesen gondoljuk, hogy az aktiválást követően a rendőrségnek történő ingyenes használatba adásról szóló kölcsönhaszon-szerződést a beszerzésben érintett önkormányzatok és a használatba vevő rendőri szervezet közösen kötnék meg?
3. cikk / 20 Idegen épületen végzett beruházás/felújítás
Kérdés: Idegen épületen végzett beruházást/felújítást hogyan könyveljük helyesen? Intézetünknél felügyeletiszerv-változás történt, ezért az ingatlanok az 1-es számlaosztályból átkerültek a 0-s számlaosztályba, mivel az ingatlan tulajdonjoga a korábbi felügyeleti szervnél maradt, s nekünk szerződés alapján csak használati jogunk van. Az ingatlanon nyílászárócserét, mennyezetbe épített lámpa cseréjét stb. szeretnénk végezni. Hogyan történik ennek helyesen a nyilvántartása és a könyvelése?
4. cikk / 20 Önkormányzati kerékpárút aktiválása
Kérdés: Önkormányzatunk kerékpárutat létesített. A megvalósított beruházás (nyomvonal) állami tulajdonú ingatlant is érintett, ezért önkormányzatunk ingatlanhasznosítási szerződést kötött az állami vagyonkezelővel. A szerződésben rögzítésre került, hogy az ingatlan a magyar állam tulajdonát képezi, erre tekintettel a beruházó a kivitelezési időszak alatt a beruházást idegen dolgon végzett beruházásként tartja nyilván könyveiben. A beruházást követően a létesítmény számviteli nyilvántartását továbbra is az önkormányzat végzi értéknövelő beruházásként, és azt továbbra is a saját könyveiben tartja nyilván. Továbbá a létesítmény – a fennmaradásig tartó időszak alatt az üzemeltetéssel kapcsolatos – valamennyi költsége szintén az önkormányzatot terheli. A beruházásaktiváláskor az állami tulajdonú területet is érintett. Az önkormányzati ASP szakrendszerben hogyan vételezem be és tartom nyilván a beruházást a KATI és az ingatlanvagyon-kataszterekben, hogy két szakrendszer bruttó értékei megegyezzenek? Illetve számviteli szempontból hogyan tartom nyilván az ilyen jellegű beruházást?
5. cikk / 20 Erdőgazdálkodás számvitele
Kérdés: Az önkormányzat saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre és a szállításra egy külső vállalkozóval kötött szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére tűzifa kitermelése és szállítása megnevezéssel. A fát az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A vállalkozó annyi fát termel ki, amennyi azonnal felhasználásra is kerül. Kérem, szíveskedjenek levezetni ennek a könyvelését!
6. cikk / 20 Európai uniós pályázati támogatás
Kérdés: Kérdés: Az önkormányzat európai uniós pályázat kedvezményezettjeként 2016-ban 1,1 milliárd Ft támogatásban részesült. A projekt 4 év futamidejű. A szerződés aláírásra került, a projekt költségvetését elfogadták. A támogatási összeg 2016-ban, előlegként, 100%-ban leutalásra került az elkülönített számlára. 2016-ban a mérföldkövekhez kapcsolódó kiadások pénzügyi teljesítése megtörtént, azonban nem tudható, hogy a kifizetési kérelem elfogadása 2016-ban megtörténik, vagy 2017-re áthúzódik. Ezekben az esetekben hogyan kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben (előirányzat, követelés, kötelezettség, időbeli elhatárolás) szerepeltetni ezen bevételt (előleg) és kiadásokat?
7. cikk / 20 Építmény bontása
Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?
8. cikk / 20 Bérbe adott ingatlanon a bérlő által végzett nyílászárók cseréjének számviteli elszámolása
Kérdés: Önkormányzati bérlakásnál a nyílászárók cseréje a bérlő feladata. Önkormányzatunknál a költségek felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét számla alapján kifizeti, 50%-ot pedig kamatmentes kölcsönként megelőlegez a bérlőnek. A csere teljes költsége felújításként jelenik meg, hisz a lakás értéke megemelkedik, viszont így a kölcsön, kiadás soron nem jelenik meg az összeg bérlőt terhelő fele, pedig azt az alapján kellene előírnunk követelésként a B74 rovaton. Hasonló témájú levél már jelent meg a Költségvetési Levelek 179. számában, de az 2013. évi keltezésű volt, és azóta jelentősen megváltoztak a számviteli szabályok. Mi a helyes könyvelési mód ebben az esetben? Mi alapján tudjuk előírni a kölcsönt és hogyan?
9. cikk / 20 Saját előállítású eszközök bekerülési értéke
Kérdés: A felhasználási szerződés alapján, személyes munkát végző személynek kifizetésre került külső személyi kiadások között megbízási díj. A felhasználási szerződés alapján a létrejött szoftverprogram tulajdonjoga a megbízót, jelen esetben az intézményt illeti meg. Milyen könyvelési tételek szükségesek a vagyoni jog nyilvántartásba vételével kapcsolatban? Mi a bekerülési érték?
10. cikk / 20 Előzetes kötelezettségvállalás
Kérdés: 2014. december hónapban megrendeltünk informatikai eszközöket, melyeket még decemberben tárgyévi költségvetést terhelő előzetes kötelezettségvállalásként lekönyveltünk. Az eszközök 2015. 01. hóban a mérlegkészítésig megérkeztek, megtörtént a bevételezésük, a számla 2015. 01. hónapban kifizetésre is került. A megrendelés tehát 2014. évi, a 2014. évi költségvetés terhére, viszont a számlán szereplő teljesítés dátuma és a számlakiállítás dátuma 2015. 01. hó. Mivel a számla megérkezett, és kifizettük a mérlegkészítés időpontjáig, helyesen jártunk-e el, ha végleges kötelezettségként is elszámoltuk 2014. évre?