Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...mellékszolgáltatáskeretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezetőtisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzésikötelezettsége/joga fel van tüntetve.1. Az olyan munkavégzés, amelyért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény(Mt.) 86. § c) pont alapján a munkaviszony megszűnik a határozott időlejártával. Ebben az esetben (ezen a jogcímen történő megszűnésnél) a törvénynem ír elő felmondási időt vagy végkielégítés-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? - Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? - Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? - A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
Részlet a válaszából: […] ...az intézet úgymódosítja az életbiztosítási szerződést, hogy annak a kedvezményezettje és aszerződője (a díj fizetője) is a munkavállaló lesz, akkor a munkáltató által (aszerződéskötéstől annak módosításáig) befizetett biztosítási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező tagja van, miután az nem jelent többségi részesedéstés nem lehet eltérő a szavazati arány, az egyik tag a másikkal munkaszerződéstköthet, de az egymás feletti kölcsönös munkáltatói joggyakorlás kizárt. Ezértaz ügyvezetői feladatokat mindkét tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.