Ingatlan-bérbeadás adómentesen

Kérdés:

Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásánál eddig adókötelezettség volt, azonban 2023. január 1-jétől kijelentkeztünk alóla. Az új díjak megállapítása hogyan történik ilyen esetben, csak a szerződésben szereplő nettó összeg kerül kiszámlázásra mentesen, az lesz a bérleti díj? Illetve szerződésmódosítás szükséges-e, vagy elegendő egy értesítő kiküldése a bérlő részére?

Részlet a válaszából: […] ...2023. január 1-jétől adómentesen adja bérbe az ingatlanait, ezért ezt követően nem számíthat fel áfát. Az ár, illetve az áfatartalom a szerződés fontos tartalmi eleme, ezért a szerződéseket – véleményünk szerint – módosítani szükséges, azonban ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Önkormányzati közfeladat ellátásának kiszervezése

Kérdés:

Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?

Részlet a válaszából: […] ...ügy, továbbá a Kúria Kfv.I.35.138/2018/5. sz állásfoglalása. Ráadásul a kérdés számos lényeges információt nem tartalmaz a szerződési és finanszírozási feltételekre. Megjegyezzük, hogy egy cikk keretében nem is vállalkozhatunk arra, hogy az eset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Önkormányzati tulajdonú út felújítása

Kérdés: Városunkban egy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló vállalkozás jelent meg, új telephelyet épít a településünkön. A vállalkozás az általános forgalmi adó alanya, adólevonási jogával él. A vállalkozás – a vállalkozása érdekében – a telephelyére vezető utat saját költségén felújítaná. A beruházás építésiengedély-köteles. Az út az önkormányzatunk tulajdonában van, a forgalomképtelen törzsvagyonban szerepel. Önkormányzatunk az áfa alanya, de adólevonási jogát ebben az esetben nem gyakorolhatja. Az önkormányzatnak jelenleg nem áll rendelkezésére forrás arra, hogy az utat felújítsa, de hozzájárulna ahhoz, hogy saját költségén a beruházást/felújítást a vállalkozás megvalósítsa. Szeretnénk, ha az utat a vállalkozás felújítaná, hiszen nekünk is érdekünk, hogy a munkahely jól megközelíthető, biztonságos legyen. Az utat átadnánk a vállalkozásnak, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházást elvégezze, majd térítésmentesen visszaadja a felújított utat. A vállalkozás a térítésmentes átadásról milyen számlát állít ki? Élhet-e a vállalkozás az adólevonási jogával? A vállalkozás ivóvíz-, szennyvíz-gerincvezetéket és burkolt árkot épít az új telephely kialakítása miatt. Az építkezés befejezését követően ezeket is térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kívánja adni. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, milyen számlát állít ki a vállalkozó a térítésmentes átadásról, élhet-e áfalevonási jogával?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, akkor számlát sem kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásba vételhez számviteli bizonylat szükséges (szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Mérlegrendezés

Kérdés: 1. Az önkormányzat államháztartáson kívülre és belülre működési, illetve felhalmozási céllal támogatást folyósít. A támogatásokat utólagos elszámolással kapják a címzettek, felhasználási célhoz kötötten. Amíg a támogatás felhasználásáról az elszámolás nem történik meg, addig követelésként van a mérlegben nyilvántartva. Az átrendezés során az Áhsz. és a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet elő­írásait figyelembe véve a 3516, 3526 és a 3527 főkönyvi számlákra kerültek ezek a támogatások, 2014-ben a támogatásokkal kapcsolatos elszámolások megtörténtek, a kitűzött céloknak megfelelően használták fel a támogatásokat, így követelésként további nyilvántartásuk nem indokolt. Mivel a nyitómérlegben szereplő követelések csökkenése nem pénzforgalommal kapcsolatosan keletkezett, ezért jelenlegi álláspontunk szerint a felhalmozási eredmény (414) számlával szemben tudjuk csak kivezetni a fenti tételeket a mérlegrendezési számla (4951) közbeiktatásával.
Kérdésünk: Az általunk tartott megoldás jó-e?
2. Az önkormányzat határozattal arról döntött, hogy mint az egyik cégének egyszemélyes részvényese, a zrt. és az önkormányzat között kötött vagyonkezelői szerződésben szereplő követeléssel "...a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 13. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem pénzbeli hozzájárulás címén megemeli a ... Zrt. jegyzett tőkéjét (saját vagyon növeléseként, ezért ez nem minősül követeléselengedésnek)".
Úgy gondoltuk, hogy a képviselő-testületi határozat végrehajtása úgy történhet, ha a pénzmaradvány felosztása során a követelés nagyságrendjének megfelelő összeggel biztosítjuk a tőkeemelés fedezetét. (Így bevételi előirányzatot tudunk biztosítani jegyzett tőkeemeléshez.) A tőkeemelés bejegyzése a Cégbíróságon 2014-ben megtörtént. A követelés az átrendezés során a 3655 főkönyvi számlára került. A 20/2014. (IV. 30.) NGM rendelet tartalmazza a 2013. évi pénzmaradvány felosztásának módosított szabályozását, ennek megfelelően a pénzkészletet korrigáló tételek között nem szerepel a 3655 főkönyvi számla, így a pénzmaradvány felosztása során módosítottuk eredeti elképzelésünket, ezért, véleményünk szerint, itt sem vehető (és nem is) vettük figyelembe. A követelés pénzforgalom útján történő kiegyenlítése a határozat alapján nem fog megtörténni, ezért a kivezetés indokolt, de ha az eredményszámlával szemben vezetjük ki a fent említett tételt, a követelés ugyan eltűnik, de így mi biztosít előirányzatilag fedezetet a tőkeemelésre, valamint a kiadásra? Amennyiben pénzforgalomban próbáljuk a követelés kivezetését rendezni, erre csak egy mód van, valamilyen bevétel könyvelése, ez a pénzkészletet megnöveli, viszont pénzforgalomban a kiadás tétel (jegyzett tőkeemelés) átutalására soha nem kerül sor, ezért a pénzkészlet torzul (azt növeli).
Kérjük a segítséget a képviselő-testületi határozat költségvetési és pénzügyi számvitelben történő helyes elszámolásához!
3. Helyi adók (építmény, telek, iparűzési stb.) esetében a 2013. évi túlfizetéseket a 3673 főkönyvi számlára fordítottuk át a 2014. évi nyitó mérlegben. A túlfizetések 2014. június 30-i állománya a nyitó mérlegben szereplő nagyságrendhez viszonyítva csökkent, amit nem kizárólag az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése eredményezett (pl.: iparűzési adó esetében az év végi túlfizetés nem is valós túlfizetést jelent a feltöltések miatt). Mivel a 3673-as számla pénzforgalmi, ezért a csökkenést is pénzforgalmi változásként számoltuk el, ami a valós pénzkészlet csökkenését eredményezte.
Kérjük szíves segítségüket az állománycsökkenés helyes számviteli elszámolása érdekében!
4. Az általános forgalmi adó elszámolásakor pénzforgalom szerint az áfa fizetendő vagy visszaigényelhető. Azonban mindkét esetben tartalmaz a bevallás különböző jogcímeken fizetendő áfát, fordított adózás szabályai szerint fizetendő áfát, illetve elő­zetesen felszámított, levonható áfát.
Kérdésünk: az adóbevallást egy összegben nettó módon kell-e elszámolnunk, vagy a fenti megosztás szerint egy bevallás számviteli elszámolásakor fizetendő, fordított és visszaigényelhető áfát is kell könyvelnünk? Ebben az esetben az elszámolást a felmerülés szerinti kormányzati funkciókra kell megbontani?
5. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégnek a veszteség pótlására pótbefizetést teljesített, melyet az önkormányzat kölcsön jogcímen könyvelt 2011-ben. A pótbefizetést teljes egészében felhasználta a cég a veszteségeink pótlására, az önkormányzat pedig a törzsbetétet teljesen befizette.
Kérdésünk: ilyen esetben a kölcsön visszafizetése az önkormányzatnál várható-e? A szerződésben a visszafizetésről nem rendelkeztek, nyereséges működés nem várható. A kölcsön csak elengedés formájában vezethető ki a könyveinkből?
Részlet a válaszából: […] 1. A 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a támogatásiprogram-előlegeket és az előfinanszírozás miatti követeléseket a rendező technikai tételek során kellett kivezetni. A 2014. évi nyitó adatok között ez a tétel már nem szerepelhetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Beruházások, felújítások bekerülési értékének meghatározása

Kérdés: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 2014. január 1-jétől jelentősen szűkítette a befektetett eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető tételek körét. A helyes nyilvántartás, könyvelés érdekében a bekerülési érték gyakorlati meghatározásához, alkalmazásához szeretnénk szakmai iránymutatást, megerősítést kérni az alábbiakban felsoroltakat is figyelembe véve.
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
- Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
- Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
- előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
- kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
- szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellen­őrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés négy alpontban a befektetett eszközök bekerülési értékének 2014. január 1-jétől alkalmazásra kerülő új szabályaival foglalkozik.Ezekre az alpontok sorrendjében adjuk meg a választ.1. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Lakás-bérbeadási céllal felújított önkormányzati ingatlan

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...ellentételezésére irányuló – támogatás formájában adná azönkormányzat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14., 93., 106., 107.cikke és a hivatkozott EU bizottsági határozat együttes értelmezése alapján nemállami támogatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Fordított áfa

Kérdés: Pályáztunk ingatlanátalakításra, melyet elnyertünk. Az ingatlanátalakítás fordított adózás alá esik. Könyveléstechnikája megjelent a 2058. számú kérdés alatt. Adómentes tevékenységhez vesszük igénybe, tehát áfával aktiváljuk. Amivel gondom van, az az előirányzat könyvelése. Erre félig választ ad a 2288. számú kérdés "Fordított áfa előirányzata". Könyvelésünk a következő: Számla kifizetése T 123 K 3311 100 210 KTK Áfát is lekönyveljük pénzforgalom nélküli tételként: T 18122 K 499 25 T 499 K 919 25 Majd állományba vesszük: T 121 K 4122 125 Befizetjük a fordított áfakötelezettségünket: T 56 K 3311 25 131 KTK Előirányzatosítom az beruházás fordított áfáját: T 497 K 18 25 210 KTK T 919 K 497 25 312 KTK Áfabefizetés a dologi kiadásunkat csökkenti. Az áfa kiadás-bevétel előirányzatosításával az áfaberuházás már a helyére került. Pályázat utófinanszírozott, elszámolás után kapjuk meg a pénzt, átvett pénzeszközként. Kérdésem, hogy hová előirányzatosítsam az "Átvett pénzeszközt"? Nettó érték után 100 21 KTK Intézményi beruházás. Áfa értéke után 25 13 KTK Dologi kiadás? A 2288. sz. kérdés utolsó mondatát sem értem. Ha az előirányzatot megemelem mind a kiadási, mind a bevételi oldalon, ezáltal a költségvetés főösszege is megnő. "Ez a pénzforgalomban nem eredményez változást". Amikor lekönyvelem pénzforgalom nélküli tételként az áfa bevételt-kiadást, megnő a forgalma ezeknek a főkönyvi számláknak. Az előirányzatosítás után az áfa pénzforgalom nélküli mozgását is bejelentettem a kincstárba, mint kiadást és bevételt, hogy egyezzen a főkönyv és a kincstár, tehát megjelent a pénzforgalomban is.
Részlet a válaszából: […] ...tőkeváltozássalszemben.Az erre vonatkozó könyvelési tételek helyesen a következők:Amikor megtörténik a felújítás megrendelése, és aszerződéskötés, illetve a megrendelés visszaigazolása, akkor előírásra kerül atárgyévi kötelezettségvállalás T 07124 - ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Önkormányzat által térítésmentesen, illetve beruházás ellenében átadott ingatlan áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és - későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és - a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: - A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? - Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, - a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: - A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? - Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?
Részlet a válaszából: […] ...– arra lehet következtetni, hogy az önkormányzat az ingatlan-bérbeadás tekintetében adóalanynak minősül. A levélben leírt mindkét szerződési konstrukció lehetséges.Ha az ingatlant térítésmentesen adja át az önkormányzat (A lehetőség), az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Az áfaarányosítás tételei

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...során az összeget az adómértéknek megfelelően fel kell tüntetni (csak a nevezőben vagy a számlálóban is).A lelépési díj a szerződésből való szabadulás ellenértéke. Az áfa mértéke 25% (annál, aki kapja), és nyugtát, illetve számlát kell kiállítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.