9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Postai közreműködői díj
Kérdés: Egy helyi önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel a helyi posta üzemeltetésére vonatkozóan szerződést kötött, mely szerint a zrt. részletes havi teljesítésigazolása alapján az önkormányzat (az önkormányzat az épület tulajdonosa, a közüzemi díjak fizetője; a postai alkalmazott önkormányzati munkavállaló) "postai közreműködési díj" jogcímen számláz a zrt. felé. A kiszámlázott díj pontosan mely rovatra, kormányzati funk-cióra könyvelendő (közvetített szolgáltatás, vállalkozási tevékenységnek minősül-e?), továbbá, mivel veszteséges, nem kötelező önkormányzati feladatellátásról van szó, van-e egyéb feladata az önkormányzatnak (törzskönyvi nyilvántartás módosítása stb.)?
2. cikk / 9 Továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása
Kérdés: Az OKJ-s képzésen részt vevők szállítói számláját dologi kiadásokra (K337), a továbbképzéshez kapcsolódó büfészolgáltatást pedig a reprezentációra könyveljük. A tanulmányi szerződéshez kapcsolódó kifizetéseket felbruttósítva a személyi juttatásokra adjuk fel, és adómentes költségtérítésként könyveljük le. Mindkét esetben a szállító számlája a cég nevére szól. Helyesen járunk el?
3. cikk / 9 Vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke
Kérdés: Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése értelmében az újonnan vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke a vételár. Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja értelmében vételárnak az eszköz beszerzéséért fizetett ellenérték tekintendő.
Helyes-e azon értelmezés, hogy az eszköz beszerzését tartalmazó számlán önálló sorokon, külön-külön feltüntetett egyéb szolgáltatások (pl. üzembe helyezés, tesztelés, oktatás, terméktámogatás: telepítés, konfigurálás, szállítási díj) nem részei az eszköz vételárának, így ezen tételek ellenértéke nem aktiválható, hanem dologi kiadásként számolandó el? Ezen értelmezést befolyásolja-e, hogy az eszköz adásvételét tartalmazó szerződés ellenérték elnevezésű pontjában a teljesítésért járó díjazás egy összegben szerepel? Ugyanezen pontban hivatkozás történik a szerződés mellékletére. Az ellenértéket rögzítő pont kimondja, hogy a melléklet a teljesítésért járó díjazást tételesen részletezi az árajánlat alapján. A hivatkozott melléklet tulajdonképpen az árajánlat, melyben hasonlóan a számlához, tételesen, külön-külön sorban megtalálhatók a beszerzett termékek és a nyújtott egyéb szolgáltatások, minden egyes sorhoz hozzárendelve a nettó összeget, a végén pedig az utolsó sorban megtalálható a mindösszesen nettó érték, ami a szerződésben rögzített egyösszegű értékkel egyezik. Tehát mind a szerződésből, mind a számlából egyértelműen meghatározható a beszerzett eszköz értéke és a járulékos szolgáltatások értéke is külön-külön.
Helyes-e azon értelmezés, hogy az eszköz beszerzését tartalmazó számlán önálló sorokon, külön-külön feltüntetett egyéb szolgáltatások (pl. üzembe helyezés, tesztelés, oktatás, terméktámogatás: telepítés, konfigurálás, szállítási díj) nem részei az eszköz vételárának, így ezen tételek ellenértéke nem aktiválható, hanem dologi kiadásként számolandó el? Ezen értelmezést befolyásolja-e, hogy az eszköz adásvételét tartalmazó szerződés ellenérték elnevezésű pontjában a teljesítésért járó díjazás egy összegben szerepel? Ugyanezen pontban hivatkozás történik a szerződés mellékletére. Az ellenértéket rögzítő pont kimondja, hogy a melléklet a teljesítésért járó díjazást tételesen részletezi az árajánlat alapján. A hivatkozott melléklet tulajdonképpen az árajánlat, melyben hasonlóan a számlához, tételesen, külön-külön sorban megtalálhatók a beszerzett termékek és a nyújtott egyéb szolgáltatások, minden egyes sorhoz hozzárendelve a nettó összeget, a végén pedig az utolsó sorban megtalálható a mindösszesen nettó érték, ami a szerződésben rögzített egyösszegű értékkel egyezik. Tehát mind a szerződésből, mind a számlából egyértelműen meghatározható a beszerzett eszköz értéke és a járulékos szolgáltatások értéke is külön-külön.
4. cikk / 9 ERA-kód
Kérdés: Felsőoktatási intézményként működve (alaptevékenységek: oktatás és egészségügy) szolgáltatások elszámolása témakörben kérem a segítségüket. A K336-os ERA-rovat a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokat tartalmazza, és a következőképpen fogalmaz:
"...szolgáltatások... vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek..."
Amennyiben egyértelműen szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásról van szó, amelyet államháztartáson belüli szerv végez, az ezen a rovaton egyáltalán nem, csak más ERA-rovaton számolható el? (Pl. Kutatóintézetünk DNS-szekvenálást, idegsejtvizsgálatot végeztet államháztartáson belüli szervezettel.)
"...szolgáltatások... vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek..."
Amennyiben egyértelműen szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásról van szó, amelyet államháztartáson belüli szerv végez, az ezen a rovaton egyáltalán nem, csak más ERA-rovaton számolható el? (Pl. Kutatóintézetünk DNS-szekvenálást, idegsejtvizsgálatot végeztet államháztartáson belüli szervezettel.)
5. cikk / 9 Rendezvényszervezésről szóló számla elszámolása
Kérdés: Központi költségvetési szervnek milyen ERA-kódra kellene könyvelni a rendezvényszervezésről szóló számlát?
6. cikk / 9 Helyiség bérbeadása
Kérdés: Intézményünk helyiségeit bérbe adjuk időszaki kiállítóknak, akik kiállításuk látogatásáért belépődíjat kérnek. Megegyezés alapján ezt az összeget mi szedjük be helyettük a saját bevételeinkkel együtt. A kiállítás lebontásával a nyilvántartásaink alapján az őket megillető összegről számlát állítanak ki részünkre, mely alapján átutaljuk a bevételt. Hogyan kell helyesen könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Mivel a bevétel nem minket illetett meg, könyvelhetjük-e a 36711 Túlfizetések, téves és visszajáró befizetések számlával szemben?
7. cikk / 9 Rovatrend
Kérdés: Az Áhsz. 15. melléklete a K336 Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovathoz kapcsolódóan az alábbiakról rendelkezik: "Ezen a rovaton kell elszámolni a) azokat az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott komplex szolgáltatások – különösen egészségügyi, oktatási (az informatikai oktatás kivételével), szociális szolgáltatások – vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek". A különösen kitétel és a felsorolás alapján ezen a rovaton egy önkormányzat esetében elszámolhatók-e a közszolgáltatási szerződés alapján ellátott zöldterület-kezelési, temetőüzemeltetési stb. feladatok kiadásai, vagy azokat inkább a K337 Egyéb szolgáltatások rovaton kell kimutatni?
8. cikk / 9 Városüzemeltetési feladatok
Kérdés: Városüzemeltetési feladatokra állami feladatalapú finanszírozást kapunk. A társaság működéséhez az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig általános működési támogatást nyújtunk. A támogatás utalása havi ütemezésben történik, mely havi összeg forrása az adott hónapban utalt feladatalapú finanszírozás rész, valamint saját forrás. A feladatalapú finanszírozáselszámolás alapja a kiadások megfelelő COFOG-on történő elszámolása. Esetünkben a társaság részére havonta leutalt összeg államháztartáson kívülre átadott pénzeszköz a 066020 város- és községgazdálkodás COFOG-on történik. Hogyan javítsuk a könyvelésünkön az elszámolás érdekében, hogy a havonta leutalt összeg ne minősüljön szolgáltatásnyújtásnak, ne kerüljünk az áfa hatálya alá?
9. cikk / 9 Temetői szolgáltatások áfája
Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?