Tankerület vagyonkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv a vagyonkezelő. A vagyonkezelt ingatlanon a tulajdonos (önkormányzat) végzett felújítást, amely számviteli elszámolására vonatkozóan a következő kérdéseink vannak:
1. A tulajdonos önkormányzat európai uniós forrásból (TOP) finanszírozta az általunk vagyonkezelt épületen elvégzett felújítást. 2020. június hónapban kaptunk egy levelet az önkormányzattól, amelyben azt kéri, hogy 2020. 01. 01. napjával aktiváljuk rá az épületre a felújítás összegét, mivel az önkormányzatnak nincs lehetősége erre.
2. Alapesetben mikor és milyen dokumentáció alapján történhet meg szabályosan a felújítás összegének átadás-átvétele az önkormányzat és a tankerület között?
3. A kapcsolódó időbeli elhatárolást az önkormányzat veszi fel a könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...főkönyvi és analitikus elszámolását alátámasztó bizonylatok, illetve a tárgyi-eszköz-karton. Véleményünk szerint a vagyonkezelési szerződés módosítása is indokolt. Javasoljuk a meglévő vagyonkezelési szerződést is átnézni, hogy abban rendelkeztek-e arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g)a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket,h)a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Tankerület vagyonkezelésébe átadott ingatlan vagyon

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.
Részlet a válaszából: […] Számviteli elszámoláskor az államháztartáson belüli vagyonkezelésbe adás során az eszköz bruttó értékének kivezetése a 412 számlával szemben történik, azaz T412 – K 11/121-151/152. Az értékcsökkenés pedig visszavezetésre kerül a T118-158 T119-149 – K412 szerint. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Vevő-szállító számvitele

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és a belső szabályzatukban előírt rendelkezés szerint a 2014. január 1-jét megelőzően megkötött, de 2014-re áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések tekintetében a bekerülési értéket a 2013. év december 31-ig történő beruházási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.