Önkormányzati ingatlaneladás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. június 16-án árverésre bocsátotta belterületi L-k-e-1 lakóövezetbe sorolt építési ingatlanait. Négy telek 36 000 E Ft értékben elkelt. A végleges adásvételi szerződés 2016 júliusában kerül megkötésre. Önkormányzatunk áfakörön kívüli, 1-es adószámmal rendelkezik. A kérdésünk az lenne, hogy be kell-e jelentkeznünk az áfakörbe, az eladási árnak van-e áfatartama, ha igen, hány százalékos?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz mindenekelőtt önkormányzatuk pontos adójogi jogállását kell tisztázni.Önkormányzatuk bejelentkezhetett a NAV-hoz "kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző" szervezetként, illetve választhatott alanyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...A bérbeadás (bérbevétel) fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg. E szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Telekértékesítés bevételének elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunknál állandó szakmai vitát vált ki a 93122. Földértékesítés és 93123. Ingatlanok (föld nélkül) és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékesítése főkönyvi számlák megfelelő használata, értelmezése. Kérdésünk, hogy a földértékesítés (93122.) főkönyvi számlán csak a mezőgazdasági hasznosítású földek, szántóföldek értékesítését kell kimutatni, vagy ide kell könyvelni a telekeladás bevételét is? Jelenleg a telekértékesítést a 93123. főkönyvi számlára könyveljük, és nem a 93122-re. Egyes vélemények szerint azonban a telek is föld.
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy egyes ingatlanok értékesítésével atelekértékesítés és az épületértékesítés bevételét nem kell elkülöníteni azeladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.
1
2