13 talált cikk a költségvetési szerv , önkormányzat , vezető , nyilvántartás , szerződés kifejezésre

Kérdés:

Az önkormányzat saját konyhát üzemeltet költségvetési szervén keresztül. A konyhával összefüggő raktárkészlet-gazdálkodásra az élelmezésvezető külön szoftvert használ, az nem az ASP rendszerébe kerül könyvelésre. A raktárkészlet-változásról negyedévente készül feladás a főkönyv részére, és az ASP-be átvezetésre kerül a készletváltozás. Helyesen jár-e el a költségvetési szerv, vagy a teljes raktárkészletmozgást az ASP-ben kell vezetni?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költség-vetési szervén keresztül működteti a bölcsődei szolgáltatást egy megyei jogú városban. Az intézmény vezetője az önkormányzat engedélyét kérte, hogy az intézmény 2022. 01. 01. napjától tevékenységi körébe felvehesse a középfokú szakképzésben történő oktatás egyik formáját, a duális szakképzés lehetőségét, amelyen belül képzőhelyként végezhetnének gyakorlati és szakmai oktatást. A bölcsődei telephelyek így szakmai oktatási, ezzel együtt foglalkoztatási tevékenységet is felvállalnának a meglévő személyi állományukkal és a gyakorlati oktatásra alkalmas tárgyi feltételeikkel.
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből – mint sikerdíjból – tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény – mint támogatás – NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében – 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción – történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletében hogyan kell kimutatni a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények előirányzatait? Az önkormányzati költségvetésben az intézmények a gazdasági szolgáltató igazgatóság számaiban szerepelnek. Helyes-e ez, hiszen önálló jogi személyekről van szó, nem a GSZI vezetője dönt az előirányzatokról, hanem az intézményvezető. A költségvetésben kimutatható-e külön-külön mindegyik, vagy úgy, hogy GSZI összesen? Hogyan kell erre az esetre alkalmazni az Ávr. 17. §-ának (1) bekezdését?

Kérdés: Önkormányzatunk 9, illetve 17 személyes kisbusszal rendelkezik. Szeretnénk a buszt bérbe adni. Milyen módon tehetjük ezt meg? Hogyan kell szabályozni a bérbeadást? Szükséges-e hozzá külön szabályzat, illetve milyen egyéb módon kell szabályozni a felelősséget, mely számviteli szabályokra kell odafigyelni?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?

Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyon­elemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?

Kérdés: Hogyan történik a térítési díjak kezelése? A vásárolt élelmezést hogyan kell könyvelnie intézményünknek?

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?