17 talált cikk a követelés , számla , részlet , eszközök , szerződés kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.

Kérdés:

Víziközmű-szolgáltatóval megszűnt a vagyonkezelési szerződésünk. A könyveinkben nem így volt nyilvántartva, hanem a tárgyi eszközök között szerepelt. Ez a jogviszony 2022-ben bérleti üzemeltetési szerződéssé vált. Elkészítették az elszámolást, abban jelentős összegű "écs"-maradvány keletkezett. Ezt hogyan vegyük nyilvántartásba, illetve ha a szolgáltató számlát állított ki (pénzügyi teljesítést nem igénylőt), akkor azt hogyan könyveljük?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kíván kötni egy társasággal, amely megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus kiserőművet létesít a település külterületén, több helyrajzi számot érintően, melyek magántulajdonban vannak. A beruházás érint még két utat, melyből az egyik önkormányzati tulajdonban van, amit ki kell szélesíteni és fel kell újítani. A szélesítés érint szomszédos földrészletet is, amely magántulajdonban van. A beruházás megvalósítása előfeltételeinek teljesítése érdekében a társaság vállalja, hogy az önkormányzat részére a földrészlet – telekalakítással vegyes – adásvétel útján történő megszerzéséhez szükséges forrást, azaz a vételárat (ügyvédi letétbe helyezéssel [teljesítési letét], vagy közvetlenül a tulajdonosnak történő teljesítéssel) és a járulékos költségek (jogi szolgáltatás, értékbecslés stb. díja, eljárási díjak, illetékek) fedezetét köz-érdekű kötelezettségvállalásként biztosítja. Az önkormányzat az utat a beruházás megvalósítása után térítésmentesen átveszi. Az önkormányzat fogadhat-e közérdekű kötelezettségvállalásként ilyen összeget, illetve mi a könyvelése ennek?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?

Kérdés: Az önkormányzatnak a letéti számlájára kerülnek befizetésre a cégek által a villamossági hálózat kiépítésére vonatkozó szerződés szerinti csatlakozási díjak. Az önkormányzat feladata, hogy továbbutalja a szolgáltatónak. Hogyan könyveljük le, hogy az önkormányzat tovább-utalja a csatlakozási díjat a szolgáltatónak a letéti számláról?

Kérdés: Központi költségvetési szerv értékesített egy autót, melynek van könyv szerinti értéke még, és az alacsonyabb, mint a piaci érték. Vagyis drágábban adtuk el, mint a könyv szerinti érték. Mi a teendő, mik a pontos könyvelési tételek?

Kérdés:

Kérdés: Vagyonértékelésben meghatározott víziközmű új bekerülési értékének, illetve a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolása hogyan történik? Az önkormányzat víziközművének vagyonértékelése elkészült, mely érték jelentősen meghaladja a vagyonkezelésbe adott eszköz korábbi bruttó értékét. Az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz. 16/A. §-a szerint a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni? Problémaként merült fel, hogy a tételes vagyonleltár (vagyonértékelés) más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az a vagyonkezelési szerződésben és az analitikus nyilvántartásban szerepelt. Az értékhelyesbítést a 18-as számlaosztályban nyilvántartott eszközök 12-13-as számlaosztályba történő visszavezetés után kell végrehajtani (a vagyonkezelési szerződést a felek bérleti-üzemeltetési szerződéssé módosították 2015. június 1-jétől) 2015. 05. 31-ei keltezéssel? Értékcsökkenési leírási kulcs esetében a vagyonértékelésben meghatározott várható élettartamot kell-e figyelembe venni, vagy pedig a már korábban vagyonkezelési szerződésben szereplő leírási kulcsokat.
A főkönyv és analitikus nyilvántartás egyezősége értékhelyesbítés után: A+B-C
A 12-13-as számlaosztály (korábbi bruttó érték)
B 126-136-as számlaosztály (új bekerülési érték és a korábbi bekerülési érték különbözete)
C 129-139-as számlaosztály (korábbi felhalmozott Écs:0 + új bekerülési érték után elszámolt Écs)

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
- saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
- térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
- feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
- intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.

Kérdés: A pályázat útján elnyert, vissza nem térítendő támogatás terhére megvalósított beruházás könyvelésével kiadványuk több száma is foglalkozott 2014-ben, azonban ebben a témában további kérdésünk van, amelyre szeretnénk választ kapni. 2014-ben 100%-os támogatású pályázatot nyertünk, önkormányzati önrész nem volt. A támogató szervezet nem utalt előleget. 2014-ben kifizettük a feladat megvalósítása során felmerült kiadásokat, azonban a támogatási összeg nem érkezett meg a múlt évben. Ezért az a helyzet állt elő, hogy kifizetett (megelőlegezett) az önkormányzat olyan kiadást, amelyet majd egy jövőben beérkező támogatási bevétel finanszíroz. Ez a bevétel azonban csak 2015-ben érkezik az önkormányzat számlájára. Arról több szakértői válaszban is olvashattunk, hogy időbeli elhatárolásként (halasztott bevételként) kell könyvelni azt a támogatási összeget, amelyet az adott évben nem használtak fel, a kiadása áthúzódik a következő évre. Az általunk fent vázolt eset ennek pont a fordítottja, amellyel kapcsolatos kérdéseink a következők:
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani az alábbi gazdasági események helyes számviteli elszámolásához:
1. Önkormányzat uniós projekt keretében 10 millió Ft támogatási előleget kapott 2013-ban. 2014-ben az előlegből 8 millió Ft elszámolásra, 2 millió Ft visszafizetésre került. Hogyan könyvelünk 2014-ben a költségvetési és a pénzügyi számvitelben?
2. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére veszteség fedezetére pótbefizetést teljesít. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?
3. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére pénzeszközt ad át tőketartalék növelése céljából. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?