10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Internetszolgáltatás és egyéb közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.
2. cikk / 10 Szakképzés költségtérítésének adózása
Kérdés:
Gyógyszerész végzettséggel rendelkező munkavállaló költségtérítéses szakgyógyszerész-képzést végez a Semmelweis Egyetemen. A képzés költségét a munkáltatója fizeti. A munkavállaló elmondása szerint nincs tanulói/hallgatói jogviszony közte és az egyetem között. Miként lehet eldönteni, hogy az átvállalt képzés díja adóköteles vagy sem?
3. cikk / 10 Köznevelési intézmény szálláshely-szolgáltatása
Kérdés: Köznevelési intézményhez tartozó kollégiumi szobáinkban többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan). A tartósan üres szobák egy részét bérleti szerződéssel, hosszú távra kiadjuk. Évi néhány 100 ezer forint értékben, alkalomszerűen, kizárólag a szabad kapacitás terhére a kollégiumi szobákban önköltségi áron szálláshelyet biztosítunk felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt? Kinek, a fenntartónak vagy a köznevelési intézménynek? Mely időponttól kell használnunk? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra?
4. cikk / 10 Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása
Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
5. cikk / 10 Kutatóintézet által szervezett vidéki kutatómunkához kapcsolódó utazás, szállás, étkezés juttatásának adóvonzata
Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?
6. cikk / 10 Egyetemi szállás díja, takarítási költsége
Kérdés: Egyetem tulajdonában lévő és általa üzemeltetett kollégium (és szolgálati lakás) szállásköltsége és annak takarítási költsége 18% áfakötelezett az Áfa-tv. 3/A. mellékletének II. részében foglaltak szerint, vagy mentes az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján?
7. cikk / 10 Óraadó tanár foglalkoztatási formái
Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
8. cikk / 10 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
9. cikk / 10 Étkezési térítési díj
Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?
10. cikk / 10 Tanulmányi kirándulás költségei
Kérdés: Pedagógus tanulmányi kiránduláson vett részt. Számlával igazolt költségei: útiköltség (vonat), múzeumi belépők, szállás, étkezés. A kollektív szerződés szerint 800 Ft szállás és 800 Ft étkezés fizethető. A pedagógus havonta 2000 Ft-os étkezési utalványt kap. A 800 Ft (éttermi számla értékéből) étkezéstérítés kifizetői adóköteles?