Melegétkeztetés mint béren kívüli juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...amely rendelkezik működési engedéllyel, és vanszemélyzet, aki gondoskodik a melegítésről és tálalásról. A személyzet akár egybérleti szerződés keretében a melegétkezést nyújtó városi kincstáralkalmazottja is lehet. A melegítőkonyhát mint tárgyi feltételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Képzési költségek viselése tanulmányi szerződés alapján

Kérdés: Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt – az önállóság megszüntetése miatt – a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződés és a tanulmányi szabadidő kérdéseirőlaz Mt. 110-116. §-ai rendelkeznek.A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekébenírásban tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja,hogy a tanulmányok alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Tanulmányok folytatása esetén járó szabadidő

Kérdés: Kérdésem, hogy a vizsgánként, illetve a vizsgatárgyanként megillető szabadidő is fizetetlen-e? A törvényben sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolással lehet igénybe venni a fenti szabadidőt.A válasz attól függ, hogy a munkavállaló és a munkáltató kötött-e tanulmányi szerződést.Ha nem jött létre tanulmányi szerződés a munkáltató és a munkavállaló között, fizetett tanulmányi szabadság nem illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.