9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Képesítési követelmények a költségvetési intézmény részlegvezetőjével szemben
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?
2. cikk / 9 Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek
Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
3. cikk / 9 Téves besorolás miatti visszasorolás és a szabadság mértékének változása
Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyba kerültem 2013. 12. 03-án. A végzettségem gimnáziumi érettségi volt. Munkaügyi előadói munkakörbe neveztek ki, 3910 FEOR szám alatt, a besorolásom a jogviszonyaim alapján C/09 lett (korábbi jogviszonyaim között nem szerepelt közszféra). 2014 szeptemberében tanulmányi szerződést kötöttek velem, elvégeztem az OKJ 51 344 01 számú Bérügyintéző tanfolyamot. 2015. 04. 01. hatállyal a tanfolyam elvégzése után átsoroltak D/09 fokozatba. Idén január 1-jén már D/11 fokozatba léptem, így az éves szabadságom 20+11 nap volt. Ez év márciusában belső ellenőrzés történt, és az ellenőr visszamenőleg 2019. 02. 01. hatállyal visszasoroltatott D/04 fokozatba, így az éves szabadságom 20+4 napra csökkent. Elmondása szerint tévesen voltam besorolva, mert kinevezéskor nem rendelkeztem a szükséges végzettséggel, ezért csak az 1992. 06. 30. előtti jogviszonyaim számíthatóak be. Valóban jogszerű-e hogy több mint 5 év jogviszony után visszasorolnak, és az idei visszasorolástól 7 nappal csökken az éves szabadságom?
4. cikk / 9 Ruhapénz az oktatásban
Kérdés: Munkaruhapénz az óvónőknek, pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak jár-e? Ha igen, mennyi? Az illetékes önkormányzat köteles-e kifizetni, ha nem teszi meg, és jár az illetmény, milyen következményeket von ez maga után?
5. cikk / 9 Pedagógus I. fokozatba soroláshoz szükséges szakmai gyakorlat
Kérdés: Az érintett 2011. június 21-én sikeres államvizsgát tett (óvodapedagógus). A diploma azonban a nyelvvizsga hiánya miatt nem került kiadásra. Arra a sikeres nyelvvizsgát követően, 2014. július 2-án került sor. Az érintettet 2011. 08. 15.-2012. 05. 31-ig óvodapedagógusként foglalkoztatták, majd 2012. 06. 01-től (jelenleg is) pedagógiai asszisztensként E2-be sorolva. 2014. 09. 01-től óvodapedagógus munkakörben kerülne továbbalkalmazásra heti 20 órában vagy heti 40 órában. Hogyan kellene besorolni (gyakornok, pedagógus I.; melyik fokozatában eltöltött évek alapján), milyen kitételeket kellene a szerződésében kikötni? Alapítványi óvodában foglalkoztatják jelenleg, de átkerülhet egyházi fenntartásúba vagy önkormányzatiba.
6. cikk / 9 Munkaközi szünet
Kérdés: A Munka Törvénykönyvének 86. §-a szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Közalkalmazottaknál, szociális területen, napi 8 órában dolgozó munkavállalók esetében a munkavállalók javára ettől el lehet térni? Tehát ha a közalkalmazotti tanács és a munkáltató írásban megállapodnak, hogy a munkaközi szünet tartamát a munkaidő részének tekintik, akkor jogszerűen járnak el? Esetleg ezen megállapodás lehetőségét eleve kizárja az a tény, hogy az Mt. 92. §-ának (4) bekezdése, illetve a 135. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható?
7. cikk / 9 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?
8. cikk / 9 Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól
Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
9. cikk / 9 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?