Munkaközi szünet

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének 86. §-a szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Közalkalmazottaknál, szociális területen, napi 8 órában dolgozó munkavállalók esetében a munkavállalók javára ettől el lehet térni? Tehát ha a közalkalmazotti tanács és a munkáltató írásban megállapodnak, hogy a munkaközi szünet tartamát a munkaidő részének tekintik, akkor jogszerűen járnak el? Esetleg ezen megállapodás lehetőségét eleve kizárja az a tény, hogy az Mt. 92. §-ának (4) bekezdése, illetve a 135. §-a a köz­alkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...szünet nem része a munkaidőnek. Az Mt. 135. §-a, illetve 277. §-ának (1)–(2) bekezdései lehetőséget adnak arra, hogy kollektív szerződés e rendelkezéstől eltérjen.Az Mt. 135. §-a a munkavállaló javára történő eltérés lehetőségét biztosítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő esetben egy "jogutódlásszerű" helyzetáll fent, azonban munkajogi értelemben mégsem beszélhetünk az Mt. 85/A. §szerinti jogutódlásról, mivel egy Mt. hatálya alá tartozó cégtől kerülnekátvételre a feladatok egy Kjt. alá tartozó költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálatakor mindig meg kell nézni az adott munkakörökjellegét, azok esetleges összeférhetetlenségét a jogszabályi, kollektívszerződésbeli, közalkalmazotti szabályzatba foglalt előírások alapján.Természetesen, ha két közalkalmazotti jogviszony áll fenn,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Pedagógusi munka ügyeleti díja

Kérdés: Kollégiumban ügyeletes (éjszakai) munkakörben foglalkoztatott pedagógus vasárnap és munkaszüneti napon (este 10-től másnap reggel 6-ig) végzett munkaideje rendkívüli munkavégzésként figyelembe vehető-e? Főleg a fizetett ünnepen végzett idő vonatkozásában érdekel, hogy a teljes 8 óra rendkívüli munkavégzésként vehető-e figyelembe? Megilleti-e az éjszakai pótlék a rendszeres éjszakai munkát végzőket?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott pedagógus nem tart aközoktatási törvény 53. §-ának (7) bekezdésében meghatározott foglalkozást – ésa kollektív szerződésből a munkáltató eltérő rendelkezéséből, a munkaidőbeosztásából más nem következik –, a heti pihenőnapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Munkaruházat

Kérdés: Hogyan jár a munkaruha annak a pedagógusnak, aki jelenleg megbízott közművelődési egységvezető, emellett heti 5 tanórában, túlórában tanít is? A kollektív szerződés szerint a munkaruha kihordási ideje teljes munkaidős dolgozó esetében 12 hónap. Mi a helyzet a nyári 2 hónap szabadság, illetve a 30 napnál hosszabb betegség vagy egyéb távollét esetén?
Részlet a válaszából: […] ...juttatására jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.A kérdésben felvetett esetben is az adott foglalkoztatási jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.