12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Fakitermelés saját erdőből
Kérdés: Önkormányzatunk saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére a tűzifa kitermelésére. A tűzifa nagy részét az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A KLIK által fenntartott általános iskola az önkormányzat faluházát is használja, megállapodás alapján a felek a rezsikiadásokat, így a felhasználásra kerülő tűzifa költségét 50-50%-ban osztják meg, melyet önkormányzatunk továbbszámláz az iskolának.
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
2. cikk / 12 Közlekedési kötség elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
3. cikk / 12 Támogatás
Kérdés: TOP-pályázatokon nyertünk támogatási összeget. A pályázat keretében a projekt-menedzsment-feladatokat – az önkormányzat és egy nonprofit kft. között létrejött konzorciumi megállapodás alapján – egy nonprofit kft. látja el. A projekt költségvetésében szerepel a nonprofit kft. mint támogatást igénylő, a költségtípus munkabér és foglalkoztatást terhelő járulékok, adók. Az elnyert támogatás fenti része közvetlenül a nonprofit kft. részére van kiutalva. A támogatási szerződésben az önkormányzat van megnevezve kedvezményezettnek. Hogyan kell könyvelni a nonprofit kft. részére közvetlenül utalt összeget? Amennyiben azt az önkormányzatnál bevételként kell lekönyvelni, akkor a kiadási oldalon milyen rovatra kell könyvelni?
4. cikk / 12 Konyha működtetése – számlázási kérdések
Kérdés: 2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?
5. cikk / 12 Eszközök térítés nélkül átadása társult önkormányzatoknak
Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre. 2009-ben egy eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyert a társulás, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadásra kerültek ezek az eszközök, mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket. A társulási tanács úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket térítés nélkül át kívánja adni a társult önkormányzatoknak. A társulás a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényelt vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Térítés nélküli átadásnál keletkezik-e áfabefizetési kötelezettség, van-e számlakibocsátási kötelezettsége a társulásnak, ha igen, milyen érték szerepeljen a számlán? Ezen eszközök még nem íródtak le teljesen. Az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
6. cikk / 12 Bérelt ingatlanon végzett felújítás elszámolása
Kérdés: Bérelt ingatlanon a bérlő által a bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása tárgyában szeretnék kérdést feltenni. 2013-ig az volt a szabály, hogy a bérlő által a bérleti díj fejében elvégzett felújítás összegével azonosan a bérbeadó leszámlázta a bérleti díjat, a bérlő pedig kiállította a számláját a bérbeadónak a felújításról.
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?
7. cikk / 12 Európai uniós pályázat számviteli elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk EU-s projektet valósított meg. Hogyan történik a támogatás könyvviteli elszámolása? A projekt keretében létrehozott beruházásnak ötéves fenntartási kötelezettsége van. Önkormányzatunk esetében hogyan kell értelmezni a támogatás tőketartalékba helyezését?
8. cikk / 12 Vagyonkezelésbe adás
Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?
9. cikk / 12 Hitelképesség megállapítása
Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
10. cikk / 12 Vízszolgáltató vízdíjkülönbözet- bizonylatolása
Kérdés: Önkormányzat – meg nem alakult – társasházban lévő lakásának vízdíjkülönbözet-elszámolásával összefüggésben merült fel, hogy a vízszolgáltató mikor jár el jogszerűen számlázási rendjét illetően?