6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Közlekedési kötség elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
2. cikk / 6 Egyetemibölcsőde-férőhely biztosításának áfája
Kérdés: Felsőfokú oktatási intézmény saját bölcsődét üzemeltet, ahol a férőhelyek biztosítására térítési díjat számol fel. Az egyetem az áfa alanya. A bölcsődei férőhely biztosításának kiszámlázása esetében milyen áfakulcsot kell használni?
3. cikk / 6 Önkormányzati szociális bérlakások értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?
4. cikk / 6 Eszközök térítés nélkül átadása társult önkormányzatoknak
Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre. 2009-ben egy eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyert a társulás, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadásra kerültek ezek az eszközök, mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket. A társulási tanács úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket térítés nélkül át kívánja adni a társult önkormányzatoknak. A társulás a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényelt vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Térítés nélküli átadásnál keletkezik-e áfabefizetési kötelezettség, van-e számlakibocsátási kötelezettsége a társulásnak, ha igen, milyen érték szerepeljen a számlán? Ezen eszközök még nem íródtak le teljesen. Az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
5. cikk / 6 Szigorú számadású nyomtatvány
Kérdés: Az alábbi jogforrásokból levezetve, amennyiben az utalványrendeletek szigorú számadású kötelezettség alá esnek, akkor az államháztartási törzskönyvi jogi személyek esetében folyamatos sorszámmal kell, hogy a rendszerben létrejöjjenek, és a könyvvezetésben szerepeljenek? Az Áhsz. 52. §-a szerint a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 168. §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (más jogszabály: 368/2011. Ávr. 59. §) (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: pénztárban készpénzfelvétel stb.), szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Egyébként a bizonylatok szigorú számadás alá vonása saját hatáskörben is történhet.
6. cikk / 6 Önkormányzati intézménynél végzett felújítás
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk, önálló adószámmal. Felügyeleti szervünk 2013-ban felújításra, képviselő-testületi döntés alapján előirányzatot adott olyan épületekben végzendő beruházásra, felújításra, amelyek az önkormányzat nyilvántartásában és tulajdonában szerepelnek. A munkákat elvégeztettük. A számlát a saját nevünkre kértük, mivel az előirányzat nálunk szerepel. Év végén pl. ablakcserét szerettem volna visszaadni az önkormányzatnak mint elvégzett felújítás, mivel a felújítást rá kell aktiválni az épületre. Ezt visszautasították azzal az indokkal, hogy ez áfaköteles ügylet. Erről szeretném kérni tájékoztatásukat. A jövőben mi ennek az elfogadható megoldása, és csakugyan áfaköteles lesz ez az ügylet? Az intézmény áfalevonási joggal rendelkezik, de az áfa nem lett visszaigényelve többféle meggondolásból adódóan.