1. cikk / 70 Kézi nyugtatömb alkalmazása
2. cikk / 70 Vagyonkezelésbe kapott ingatlan vagyon
Egy önkormányzat 2012. évben a költségvetési szervei részére – feladatainak ellátásához – jelentős összegű ingatlan vagyont adott át használatra, amelynek értéke a költségvetési szervek mérlegében szerepel.
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?
3. cikk / 70 Támogatás bekerülési értéke
Központi költségvetési szerv vagyunk, devizabankszámlánkon Erasmus+ támogatást kezelünk. A támogatási szerződés dátuma és a beérkezés dátuma eltér egymástól. Melyik napi árfolyammal kell számolni a támogatásbekerülési értékeket? Kiadás többnyire szerződéssel keletkezik, dologi, személyi kifizetések. A szerződés, kifizetés sem egy napon keletkezik. Milyen árfolyamon kell nyilvántartani az előzetes, végleges kötelezettségvállalásokat? A teljesítési értéket milyen értékkel kell könyvelni? A személyi juttatásokat (ösztöndíj, tanári mobilitás megélhetési kiadása, megbízási díjak) a KIRA rendszerben milyen értékkel kell feladni?
4. cikk / 70 Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása
Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
5. cikk / 70 Éven túli kötelezettségvállalás
6. cikk / 70 Közlekedési kötség elszámolása
7. cikk / 70 Jogutóddal történő megszűnés
8. cikk / 70 Önkormányzat követelésállománya
9. cikk / 70 Támogatás könyvelése
– A 2020., illetve 2021. évre a támogatási okiratban megjelölt támogatási összeget kell-e kimutatni a pénzügyi könyvelésben a 3522 Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről főkönyvi számlán?
– Ugyancsak hasonló gazdasági esemény esetén, ha működési célú támogatásról van szó, mi a helyes könyvelési eljárás a pénzügyi számvitelben a követelések előírása vonatkozásában?
– Ha a pályázati tételekben van működési és felhalmozási célú elszámolási kötelezettség, és az eredeti kiírástól eltérően a működési elszámolásban 200 ezer forint feletti eszköz elszámolása is szerepel, amit a támogató elfogad, azt a könyvelésben tárgyévi könyvelésnél hogyan kell a pénzügyi számvitel szerint könyvelni?