3 talált cikk a részlet , szolgáltatások , fedezet , bizonylat , szerződés kifejezésre

Kérdés: Kérdésünk a teljesítésigazolás dátumával kapcsolatos. A teljesítésigazolást a számlán dokumentáljuk. Eseti gazdasági események teljesítésénél a számla aznap vagy később kerül kiállításra, mint a tényleges teljesítés, ráadásul a számla megérkezése még későbbi. A szakmai igazolónak a tényleges teljesítési időponttal megegyező dátummal kell igazolnia a számlát?
Ebben az esetben megegyezik a számlán szereplő teljesítési dátum az intézmény szakmai igazolója által ráírt teljesítési igazolás dátumával? Időszakos, folyamatos teljesítésű szolgáltatások esetében, amikor a teljesítési dátum a fizetési határidő dátumához igazodik (a feltételek figyelembevételével), milyen teljesítési dátummal igazoljunk?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság építési, építési-szerelési szolgáltatások nyújtásával, komplett ingatlanberuházások generálkivitelezésével foglalkozik fővállalkozóként. A társaság tranzakciói jellemzően belföldi fordított adózás alá esnek. A generálkivitelezési projektek közül a 191/2009. Korm. rendelet alapján több esetben is kötelező építtetői fedezetkezelő bevonása. A társaság többnyire olyan projektekben vesz részt, amelyek több hónapig elhúzódó beruházások. A felek az építési-szerelési munkák ellenértékeként egy fix összeget határoznak meg, amelyet a megrendelő az építési periódus alatt több részletben – egy meghatározott fizetési ütemterv szerint – térít meg a társaság által kiállított előlegbekérők, illetve számlák alapján. A kormányrendelet értelmében [7. § (2) bekezdés, 20. § (2) bekezdés] – fedezetkezelő bevonása során – a kifizetéseket a fedezetkezelő a teljesítésről (részteljesítésről) kiállított teljesítésigazolás alapján teljesíti. A kormányrendelet 12. §-a (2) bekezdésének l) pontja szerint "a vállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. §-a (1) bekezdésében és 43. §-a (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően fővállalkozó kivitelezőként az építési műszaki ellenőr vagy eltérő megállapodás esetén az építtető által kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján a szerződés szerinti teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számlának az építtető, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő részére történő eljuttatása". A kormányrendelet 20. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy "az építtetői fedezetkezelő a teljesítésigazolásban megjelölt összegről kiállított számla alapján, a teljesítésigazolásban elismert ellenértéket a rendelkezése alá helyezett fedezetből a fővállalkozó kivitelező részére köteles – a (4) és (6) bekezdésekben meghatározottak figyelembevételével?- fizetési határidőn belül kifizetni". Bár az idézett rendelkezések csak teljesítés/részteljesítés esetén írják elő teljesítésigazolás kiállítását, a gyakorlatban a fedezetkezelők minden pénzügyi teljesítés tekintetében – így előlegek esetén is – valamilyen alátámasztó dokumentációt várnak el a felektől a tekintetben, hogy a kivitelezés a szerződés szerint halad. Tekintettel arra, hogy az előlegfizetési konstrukciók esetében nem történik teljesítés/részteljesítés, ezért teljesítésigazolás sem kerülhet kiállításra. Áthidaló megoldásként a gyakorlatban a felek egy úgynevezett "confirmation of payment" (a továbbiakban: igazolás) dokumentum kiállításában egyeztek meg, melyet a társaság állít ki, és a műszaki ellenőr írja alá. Az igazolás kiállítására azon okból kerül sor, hogy a felek írásos bizonylatban rögzítsék az előlegszámla kiállíthatóságának tényét, azaz hogy szerződésszerűen haladnak az építési munkálatok. Amennyiben a felek előlegfizetésben állapodnak meg, a felek az igazolást nem teljesítésigazolásként értelmezik, és az igazolást a fedezetkezelői online rendszerben sem tüntetik fel. Azon építési projektek kapcsán, amelyben fedezetkezelő is bevonásra kerül, befolyásolja-e a fenti, a műszaki ellenőr által aláírt igazolás a felek által előlegként megállapodott és értelmezett kifizetések előlegkénti kezelését?

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátás hatékonyságának javítása és jogszabályi követelmények maradéktalan érvényesítése érdekében testületi felhatalmazás alapján – tekintettel az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint ugyanezen jogszabály (15) bekezdésében foglaltakra – felülvizsgálja az intézményhálózat helyiség-bérbeadási tevékenységét, különös tekintettel az önköltségszámítás és az árképzés rendszerére. Az általunk figyelembe vett jogszabályok az alábbiak: Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés szerint a számviteli politika keretében kell elkészíteni: c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait. A (15) bekezdés többek között kimondja, hogy amennyiben az államháztartás szervezete vállalkozási tevékenysége vagy az Ámr. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége keretében rendszeresen saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét – a (7)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv alaptevékenységének minősül az a tevékenység, amelyet a költségvetési szerv – nem haszonszerzés céljából – feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végez. Az (5) bekezdés szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást – beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is – a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A (7) bekezdésben a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat – beleértve a (6) bekezdésben foglaltak érvényesítését biztosító eljárás rendjét – a költségvetési szervnek szabályzatban kell rögzítenie. A költségvetési szervek tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit is érvényesíteni. Az 57. § (12) bekezdés szerint a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. A (13) bekezdés azt mondja, hogy amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell meghatározni, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. A (14) bekezdésben a (12)-(13) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni. Ezúton kérem segítő állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy az általunk figyelembe vett jogszabályok lehetőséget adnak-e a költségvetési intézmény számára arra, hogy a klasszikus közgazdasági metodikával kiszámított és könyvviteli bizonylatokkal, dokumentációkkal alátámasztott teljes önköltségen, és az árképzés időszakára vonatkozóan közzétett várható inflációs rátán felül, többletbevétel elérése érdekében árrést (haszon/nyereség) állapítson meg, a piaci árakhoz igazodóan! Az intézmények alapító okirataiban a bérbeadás mint alaptevékenységhez tartozó kiegészítő, kisegítő tevékenység szerepel, melyen a testület nem kíván változtatni. Az intézmények e tekintetben áfakörbe tartoznak.