Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
Részlet a válaszából: […] ...is tudja megtenni. A számlázásra nincs kihatása annak, hogy ki téríti meg az ellenértéket.Az iskolai étkeztetésnél formális írásbeli szerződés nélkül is életbe lép a szolgáltatási jogviszony azzal, hogy a gyermek vagy a szülő megigényli az étkeztetést.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Magánszemély által bérbeadott ingatlan adózása

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?
Részlet a válaszából: […] ...hanem csak és kizárólag a tevékenysége érdekében használ, és ezt nyilvántartásai is egyértelműen alátámasztják.Amennyiben a bérleti szerződést a felek úgy kötik meg, hogy a bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat is viseli, a költségtérítés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Az áfaarányosítás tételei

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...során az összeget az adómértéknek megfelelően fel kell tüntetni (csak a nevezőben vagy a számlálóban is).A lelépési díj a szerződésből való szabadulás ellenértéke. Az áfa mértéke 25% (annál, aki kapja), és nyugtát, illetve számlát kell kiállítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.